Sebezhető elnökjelöltek harcolnak
Az ír köztársasági elnök pozíciója ceremoniális jellegű. Egészen 1990-ig a tisztség politikai temetőnek számított korábbi kormányfők, köztük a legendás Eamon de Valera számára. Ám akkor Mary Robinson beköltözött a dublini Phoenix Parkban található hivatali rezidenciába, az Áras an Uachtaráinba, és ott új életet lehelt az addig csekély befolyást gyakorló intézménybe. Őt később az ENSZ emberi jogi főbiztosává nevezték ki. 1997 óta a jogtudomány területéről érkezett Mary McAleese töltötte be a hivatalt. Ő a sziget déli részének első, északról, Ulsterből származó elnöke. Fáradhatatlan munkásságát megkoronázta II. Erzsébet idei állami, hivatalos írországi látogatása.
Az Írországnak nagy nemzetközi népszerűséget szerzett elnök asszonyt nem lesz könnyű pótolnia a közvetlen szavazással megválasztandó utódnak. A választók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a listán gyenge, illetve politikailag, erkölcsileg vagy fizikailag sérülékeny jelöltek neve áll. Közülük a leghíresebb, vagy inkább leghírhedtebb a Sinn Féint képviselő Martin McGuinness, az északír autonóm kormány helyettes vezetője. Az 1997-es nagypénteki (megbékélési) egyezmény aláírása óta tekintélyes államférfi benyomását kelti, ám a világban óhatatlanul az északír zavargások harmincéves történetében játszott szerepével azonosítják. Az Ír Köztársasági Hadsereg Ideiglenes Szárnyának egyik vezetőjeként kezéhez vitathatatlanul sok vér tapadt.
A népszerűségi listákat hosszú ideig – vasárnap még 15 ponttal – vezette Seán Gallagher vállalkozó, aki az ír szigeten a Dragon’s Den (Sárkánybarlang) üzletembereket próbára tevő valóságshow zsűritag-szereplőjeként vált ismertté. Esélyeit éppen McGuinness csökkentette, amikor a hétfői tévévita során bedobta a köztudatba, hogy a most független jelölt három évvel ezelőtt átvett egy 5000 eurós csekket az akkori kormánypárt, a Fianna Fáil számára egy korábban elítélt üzemanyagcsempésztől, Hugh Morgan üzletembertől. Az egykori „kelta tigrist” a gazdasági összeomlás szélére sodró és a kormányrúdtól megfosztott Fianna Fáil hivatalosan nem állított jelöltet, így az összefonódás (és a korábbi párttagság) nem szerez jó pontokat a különben meggyőző Gallaghernek.
Helyi önkormányzatok állították a következő furcsa jelöltet, Dana Rosemary Scallon volt spirituáléénekest. A kampány kezdetén a családi értékek védelmezőjének szerepében tetszelgő, Amerikából visszaköltözött jelölt viszont szexuális „kabátlopási ügybe” keveredett. Iowa államban élő testvérének állítása szerint korábban eltussolta, hogy fivére erőszakot követett el unokahúgán. A napokban pedig férjével együtt kis híján merénylet áldozatává vált. Dublin felé haladva autójuk durrdefektet szenvedett, és a műszaki vizsgálat az egyik abroncson tizenöt késszúrást állapított meg.
Pikáns botrány rontotta le a nyáron még biztos győztesnek kikiáltott David Norris szenátor esélyeit is. A vállaltan meleg egyetemi előadó James Joyce-szakértőre és emberi jogi aktivistára úgy néztek fel Írországban, mint aki rokonszenves távolságban áll a Fianna Fáil és a Fine Gael pártok hagyományos konzervatív politikájától. Júliusban kiderült, hogy Norris, igaz, még 1992-ben, levelet írt egy izraeli bíróságnak, kegyelmet kérve korábbi partnere, Ezra Nawi számára, aki viszont megrontott egy 15 éves palesztin fiút. Várhatóan nem sikerül az újrázás az ír kormányfő, Enda Kenny pártjának, a Fine Gaelnek, mely februárban a 166 tagú országgyűlésben 76 helyet szerzett. Jelöltje, Gay Mitchell európai parlamenti képviselő nem találta meg a hangot a választókkal, és ír lapok feltételezése szerint még a 12,5 százalékos küszöböt sem fogja elérni, azaz nem térítik meg a kampánnyal kapcsolatos kiadásait. A legfrissebb közvélemény-kutatást a 70 éves Michael D. Higgins vezeti. A veterán munkáspárti politikus korábban kulturális miniszterként is tevékenykedett. Élettapasztalata, kellemes modora, vitathatatlan múltja mellette, ám kora és egészségügyi problémái a hét évre szóló megbízás ellen szólnak.
