Obamának kell a Wall Street pénze az újraválasztásához

Csukott szemmel, nyugodt, majdhogynem áhítatos arckifejezéssel öleli a Las Vegas-i Lissette Bonnilla az amerikai elnököt a Reuters fotóin. Barack Obama a nyugati parton tett rövid körútja során találkozott kedden a középkorú nővel és férjével.

Ők azon sok millió amerikai közé tartoznak, akinek egyre nehezebb fizetni a házára felvett jelzálogkölcsön részleteit. Obama ellátogatott a házaspár otthonába, a konyhaasztalnál hallgatta meg panaszaikat, majd rövid beszédet mondott az utcán összegyűlt újságíróknak. Itt, Las Vegasban jelentett be egy új rendeletet, amellyel a jelzáloghitelesek helyzetén igyekszik könnyíteni.

Kampány van: míg a republikánus elnökjelöltek néha már majdhogynem szó szerint egymást ütik a tévévitákban, az elnök is sebességet váltott, és minden eszközzel az újraválasztásáért küzd. A héten három olyan kormányrendeletet is bejelentett, amellyel a gazdasági válság sújtotta tömegeken próbál segíteni – elemzők szerint egyiket sem fogják tudni olyan sokan igénybe venni, mint ahányan rászorulnának, ám kampányszempontból értékesek lehetnek.

Sokan már az elnök szeptember elején bejelentett 447 milliárd dolláros munkahelyteremtő törvényjavaslatában is csupán kampányfogást láttak. Amikor kiderült, hogy sem egyben, sem darabokra szabdalva nem hajlandó tárgyalni róla a kongresszus, Obama úgy döntött, törvényhozási jóváhagyás nélkül, rendeletekkel teszi meg a tervezett lépések egy részét. A jelzáloghitel-program után tegnap azt is bejelentette: két évvel előre hozza a diákhitel-fi zetés szabályainak könnyítését. Eszerint 2014 helyett már jövőre fizetésük maximum 10 százalékát kell fizetniük törlesztésként a rászorulóknak, akik szövetségi kormányzati vagy kormány által támogatott magánhitelt vettek fel. Húsz év után pedig minden fennmaradó tartozást elengednek. (Eddig 15 százalék és 25 év volt a határ.)

Épp az egekbe szökő, munkanélküliként visszafi zethetetlen diákhitel-tartozás a Foglald el a Wall Streetet! mozgalom támogatói által talán legtöbbször említett probléma. A szeptember 17-én a New York-i Zuccotti Parkban indult mozgalom az elmúlt hónapban Amerika és a világ számos más városára is átterjedt, és megragadta a politikusok fantáziá ját is. Az amerikai Demokrata Párt egyes csoportjai szívesen „szárnyaik alá” vennék a mozgalmat, amely legtöbbet hangoztatott jelszava szerint az emberek 99 százalékának követel igazságot az őket kizsákmányoló egy százalékkal, a pénzügyi világ vezetőivel szemben. Az egyébként heterogén összetételű és egységes programmal sem rendelkező csoporttal már Obama is együttérzését fejezte ki. Igaz, a Fehér Ház valószínűleg még nem döntötte el, okos dolog lenne-e, ha támogatásáról biztosítaná a „foglalókat”.

Az elnöktől nem áll távol a Wall Street-ellenes retorika, amellyel a lecsúszástól rettegő tömegeket igyekszik megnyerni, ám ez visszaüthet. A pénzügyi világ ugyanis fontos kampánytámogató, és a pénzére nagy szüksége lesz az elnöknek jövőre. Emiatt az elnök lépései e téren kiszámíthatatlanok, ami az amerikai sajtóban megjelent vélemények szerint a lehető legrosszabb választás. David Plouffe kampányfőnök néhány hete bejelentette, hogy a kampány egyik központi témája lesz, hogy a republikánusokat a Wall Street és a nagytőke barátaiként állítják majd be, ám az elnök a minap a pénzvilág egy ismert lobbistáját vette fel egyik magas rangú választási tanácsadójának. Az óvatos egyensúlyozást mutatta a polgárjogi harcos Martin Luther King emlékművének felavatásakor elmondott beszédének egy részlete is, melyben a New York utcáin tüntetőknek azt üzente, hogy a munkanélkülieknek joguk van felszólalni a bankok és pénzintézetek túlkapásai ellen, ám anélkül, hogy démonizálnák őket.

A vezető amerikai napilapok szerint a retorikai csűrcsavar nem tetszik a Wall Streetnek, a bankok, befektetési házak és biztosítók vezetői „fagyosan” viszonyulnak az elnökhöz. Ez pedig a kampánynak is árthat, igaz, a The Washington Post számításai szerint Obama egyedül több pénzt gyűjtött eddig a pénzügyi szektor alkalmazottaitól, mint a republikánus elnökjelöltek együtt: 15,6 millió dollárt. Igaz, ebből 12 milliót a pártja nevében gyűjtött. A The New York Times épp ezért a számokat úgy értelmezi, hogy Obamától elfordult a Wall Street: Mitt Romney, a republikánusok jelenleg legerősebb jelöltje saját maga 7,5 millió dollárt gyűjtött az említett szektorban, a republikánusok nevében majd csak a hivatalos jelölt kérhet pénzt.

Barack Obama és Lissette Bonnilla érzelmes választási jelenete az újraválasztásért folyó kampányban, Las Vegasban
Barack Obama és Lissette Bonnilla érzelmes választási jelenete az újraválasztásért folyó kampányban, Las Vegasban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.