A király beszéde
I. Mihály meghívását a parlamentbe a volt uralkodó 90. születésnapja alkalmából az ellenzék kezdeményezte, ellene voltak viszont a kormányzó, magukat konzervatívnak nevező demokrata–liberálisok. Utóbbiak szellemi vezetője, Traian Basescu államelnök azt hozta fel indoklásként „az alkotmányosság legfőbb őreként”, hogy a király beszédének hatására a képviselők feloszlathatják a parlamentet.
A tegnapi ünnepi ülésen semmi ilyesmi nem történt. Mihály a válság sújtotta vállalkozókról beszélt, a kis fizetésű tanárokról, általában a társadalmi javak újraelosztásáról, ami szerinte nem tükrözi a helyes értékrendet. Majd arról ejtett szót, hogy a politika kétélű fegyver, amely az állampolgárok ellen fordulhat, ha a hatalom egyszemélyessé válik és a politikusok nem tisztelik az intézményeket. Éppen ezek a leggyakrabban megfogalmazódó vádak Basescuval kapcsolatban, így az elnök akár sértőnek is érezhette volna a király szavait, ha történetesen jelen van. Egyébként a kormányfő és a képviselőház elnöke is távol maradt.
Mihály király 64 év után először állhatott a román törvényhozás előtt. Romániába már 2001-ben hazaköltözött, majd – csaknem húsz évvel a rendszerváltás után – visszakapta a román államtól az egykori királyi birtokok egy részét, köztük az Erzsébet-palotát, ahol 1947. december 30-án a kommunisták lemondásra szólították fel.
Az utóbbi hónapokban precedens nélküli monarchista kampány folyt az ellenzékhez közel álló sajtóban, főleg miután az államfő árulónak nevezte I. Mihályt, aki szerinte lemondásával „a szovjetek kezére adta” Romániát. Megfigyelők szerint az ellenzék csak azért támogatja a királyt, hogy Basescun üssön.
Mihály király 2007-ben „eltörölte” az 1923-as törvényt, amely szerint csakis férfi örökölheti a román koronát. Így lett a trónörökös Margit, a király öt lánya közül a legidősebb. Felmérések szerint I. Mihály megítélése pozitív, de a királyság visszaállítását a lakosság alig 12 százaléka támogatja. Pedig amikor 1992. húsvétkor pár napra hazatért, még egymillió ember várta Bukarestben.
I. Mihály kalandos élete
1921-ben született, és már ötévesen királlyá koronázták, de helyette régensek kormányoztak három évig.
1940 és 1947 között ismét román király. 1944-ben lemondatja a nácibarát Antonescu marsallt, ám három évvel később a szovjetek őt kényszerítik távozásra. Saját elmondása szerint Peter Groza azzal fenyegette meg, hogy ezer embert kivégeztet, ha nem mond le. Más források szerint megegyezett a szovjet vezetéssel arról, hogy távozik, 500 ezer svájci frankot vihetett magával. Száműzetését Svájcban, a Genfi-tó partján töltötte.
Pilótaként dolgozott, de a Hohenzollern herceg rangot is használta.
Felesége Anna pármai hercegnő, akivel II. Erzsébet és Fülöp herceg londoni esküvőjén találkozott 1947-ben. Öt lánya született, a legidősebbet, Margitot jelölte ki trónörökösnek. 1992-ben térhetett vissza először Romániába, de újabb öt évre kitiltották, végül 1997-ben kapta vissza az állampolgárságát is.
Azóta hol Bukarestben, hol a Genfi-tó partján él. Kapcsolatait latba vetve lobbizott Románia NATO- és EU-tagságáért Európában.
