Tisztes családanya szexet árul
Az utóbbi időben elszaporodtak az efféle hirdetések a portugál lapokban. A szolidaritási szervezetek szerint olyan családos, gyermeket nevelő nőkről van szó, akik nehéz anyagi helyzetbe kerülve nem látnak más kiutat, csak testük áruba bocsátását.
Inés Fontinha, a prostituáltakat támogató „Fészek” egyesület vezetője már négy évtizede követi az éjszakai pillangók életét, de még nem tapasztalt a mostanihoz hasonló jelenséget. Az elszegényedés viszi a nőket erre az útra – állítja. Ez nem feltétlenül az utcát jelenti, teszi hozzá, a legtöbben inkább lakásokban fogadják a klienseket. Amennyiben férjezettek, házastársuk valószínűleg nem is tud arról, hogyan keresik a pénzt. Pénzszerző tevékenységüket mindenki, de legfőképpen gyerekeik elől igyekeznek titokban tartani. Rettegnek attól, hogy kliensként egy szomszéd vagy más ismerős jelentkezhet be.
A Correio da Manha lapnak névtelenül nyilatkozó 37 éves, férjezett, három kisgyereket nevelő könyvelőnő arról számolt be, hogy családja meglehetős jómódban élt addig, amíg előbb ő, aztán férje el nem vesztette állását. Hiteltartozásaikat nem tudták tovább fizetni, nagy házukból egy kis lakásba költöztek, a drága autókról lemondtak. – Kimerítettük a családi tartalékokat is, nincs már kihez fordulni. Nem láttam más kiutat, mint a prostitúciót – mesélte a kétségbeesett asszony. – Eladom magam, hogy tudjak enni adni a gyerekeimnek – fogalmazott, hozzátéve: „rejtőzködő, szomorú és keserű” életet él.
A legnehezebb helyzetben a gyermeküket egyedül nevelő lányanyák vagy elvált asszonyok vannak. Míg azelőtt számíthattak a szülők vagy más családtagok támogatására, az egyre szélesebb rétegeket érintő válság miatt ma már nemigen van kitől segítséget kérni. Mint egy nőjogi szervezet vezetője rámutatott, a nők kiszolgáltatottsága azért is nagyobb, mert továbbra is létezik a nemek szerinti megkülönböztetés, a nők alacsonyabban kvalifikált munkákhoz jutnak és kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Elbocsátások idején is könnyebben veszítik el állásukat.
Jardim Moreira atya, az Európai Szegénységelleni Hálózat portugál képviselője szerint „új realitással állunk szemben, amely a szegények zavarodottságát, céltévesztését tükrözi”. Sajnálatosnak minősíti, hogy gyermeküket egyedül nevelő anyák, akik nem képesek a szükséges anyagiakat előteremteni vagy az egyetemisták, akik nem tudják tanulmányaikat finanszírozni, a prostitúcióban találnak megoldást. A legtöbben átmeneti pénzkeresetnek tartják a szexipari munkát, de mint a jelenséget jól ismerők állítják, a prostitúcióból nagyon nehéz a kilépés.
A megnövekedett kínálattal egyidőben, ugyancsak a krízisnek köszönhetően, csökkent a fizetett szex iránti kereslet. Miután kevesebb a kliens, a megmaradók pedig keményen alkudoznak, a testüket áruba bocsátók kénytelenek lejjebb vinni áraikat. Míg azelőtt 30-50 eurót kérhettek egy aktusért, most már van aki húsz, sőt tíz euróért is ajánlkozik.
A prostituáltakat támogató „Oblatas Nővérek” szervezet szociális munkása szerint ebben a szakmában nincs minimális vagy maximális ár. A „Fészek” elnökének ugyanakkor nincs kétsége afelől, hogy krízis ide vagy oda, „a prostitúció milliókat mozgat”. Inés Fontinha szerint több pénz forog itt, mint a kábítószer-kereskedelemben, a szexüzletből származó nyereség az illegális fegyverkereskedelmével vetekedik.
Alexandra Oliveira pszichológus öt éven át kutatta a prostituáltak életét, és meglepetésre azt tapasztalta: a prostituáltak többnyire nem egyedülálló nők, családban élnek, legtöbbjüknek férje vagy élettársa és gyereke van. A sztereotípiákkal ellentétben párjuk nem futtatja őket, és mint anyák, mindenben igyekeznek eleget tenni szülői kötelezettségeiknek, védik, óvják gyermekeiket. Civil szervezetek 2010-ben a tízmilliós népességű Portugáliában 28 ezerre becsülték a prostituáltak számát, akiknek fele portugál, fele más nemzetiségű, főleg brazil, román, bolgár vagy nigériai. Nem tagadva, hogy létezik emberrablás és prostitúcióra kényszerítés, a pszichológus úgy találta, hogy a legtöbb esetben a nők szabadon döntöttek arról, hogy áruba bocsátják a testüket.
Ugandai „rabnők” Malajziában
Huszonegy ugandai nőt menekített ki a malájföldi rendőrség egy szexrabszolgahálózat fogságából. A 19 és 42 év közötti nőket munkalehetőség, így háztartási alkalmazotti állás ígéretével csábították Malajziába, de aztán a hétezer dolláros utazási és egyéb adósságra hivatkozva prostitúcióra kényszerítették az ország központi Selangor államában. A rendőrség a rajtaütéskor három ugandait, köztük két, feltételezhetően, futtató nőt letartóztatott. A megfélemlített nőket egy négyszobás házban tartották fogva. Malajziában 15 évi börtönnel sújtható az emberkereskedelem. (AP)
