– Alapvető erkölcsi, politikai kérdésben nem fogunk tudni engedni – mondta a magyar külügyminiszter.

Bár a törvény nem szól a magyar kisebbség kollektív bűnösségéről, Budapest értelmezése szerint a megfogalmazással Belgrád lényegében a magyarok többségét kizárja a kárpótlásból. Bácska Magyarországhoz csatolása után 1941-től az ott élők többsége automatikusan magyar állampolgárságot, a sorköteles korúak pedig behívót kaptak.

– Annyi választás állt egy ottani magyar előtt, mint 1991-ben, amikor a jugoszláv hadseregbe hívták – érzékeltette modern párhuzammal a szűk lehetőségeketBonhardt Attila. A Magyar Hadtörténeti Intézet és Mú zeumhoz tartozó Hadtörténeti Levéltár és Irattár igazgatója szerint ráadásul ez vonatkozott az állampolgárságot kapott szerbekre is. (Igaz, ők többnyire munkaszolgálatba kerültek, de formálisan a megszálló erők tagjaiként is besorolhatók.)

– Jugoszláv szempontból a magyar hadsereg megszállónak számított Bácskában. Más kérdés, hogy az akkori Magyarország szempontjából a terület szerves része volt az országnak – mondta az ezredes. Ebből amúgy az is következhet, hogy azok is megszállóknak számítanak, akik nem is a Délvidéken teljesítettek szolgálatot, hanem például a Don-kanyarban.

Kérdés, hogyan bizonyítja Belgrád, hogy ki volt megszálló. A restitúciós törvény minősítésétől hangsúlyozottan elzárkózó Bonhardt szerint a nyilvántartások ugyanis hiányosak.

–Ha valaki 1944 szeptembere előtt megsebesült vagy meghalt, akkor a név alapján fellelhető a veszteséglistákon. Ha életben maradt, és visszatért a Vajdaságba, akkor már nem a magyar, hanem az új állam hadseregének tartalékosaként került nyilvántartásba – magyarázta a szakember.

– Azt hiszem, a törvény megfogalmazói nem a magyarokra, mint inkább a németekre gondolva tették be ezt a passzust és az utódokat érintő kitételt, mivel az ő vagyonuk viszszaszolgáltatása rendkívül nagy teher volna – mondta lapunknak Milenko Tereta. A szerb Polgári Kezdeményezés nevű civil szervezet vezetője szerint önmagában nem kifogásolható az sem, hogy a megszállókat kiszűrné a törvény. – A kollektív bűnösség valóban nem elfogadható, remélem, minden esetet egyénileg vizsgálnak majd meg a hatóságok – bizakodott Tereta. Szerinte a jugoszláv államosítás utáni kárpótlás rendezése (amelynek rendezése szintén az EU-tagjelöltség előfeltétele) valóban fontos ügy.

– Attól félek, sokan csalódni fognak, pénz hiányában a megvalósítás vontatott lesz – jegyezte meg, utalva a kárpótlás körébe került, 2,9 milliárd euróra becsült vagyonra. A magyar aggályokat illetően Tereta szerint nem a törvény átfogalmazására, hanem a Budapesttel való párbeszédre van szükség. – Nem a fenyegetés, hanem a korrekt kompromisszum kidolgozása volna az elegáns megoldás – hangsúlyozta.