A bejelentés után hamar megkezdődött a diplomáciai kardcsörtetés. Irán közel-keleti riválisa, Szaúd-Arábia tegnap fogadkozott, hogy a perzsa állam „megfizeti az árát” a tervnek. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter újabb szankciókat helyezett kilátásba, amit Joe Biden alelnök azzal fokozott, hogy egy interjúban közölte: Irán megbüntetésével kapcsolatban semmit sem zárnak ki (tehát a katonai akciót sem). Washington esetleg újra az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat Irán elleni szankciók elfogadása érdekében.

Teheránban dühösen utasították vissza a vádakat. Ali Laridzsani, a törvényhozás elnöke közölte: „Jó a viszonyunk Szaúd-Arábiával. Iránnak nincs oka arra, hogy ilyen gyerekes csínytevéseket tegyen.”

Az amerikai tisztségviselők által vázolt merényletterv több ponton is meglehetősen bizarr. A gyanú szerint egy amerikai-iráni kettős állampolgár, az 56 éves, texasi illetőségű Manssor Arbabsiar járt volna közbe az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulata, a Kudsz Erők nevű szervezet utasításai alapján. Arbabsiar állítólag májusban vette fel a kapcsolatot az amerikai drogellenes hivatal egyik beépített ügynökével, mert azt hitte, hogy a férfi a mexikói Los Zetas kábítószer-kereskedő kartellnek dolgozik. Arbabsiar a drogkereskedőktől akarta megrendelni a merényletet, amiért másfél millió dollárt fizetett volna. Az amerikaiak szerint Arbabsiar az unokatestvérén keresztül került kapcsolatba Gholam Shakurival, a Kudsz Erők állítólagos magas rangú tisztjével, akitől a parancsokat kapta. Arbabsiar a nyáron Iránban járt, és onnan intézte százezer dollár átutalását a beépített ügynöknek. Az amerikai-iráni férfi szeptemberben akart Mexikóba utazni, hogy személyesen nyújtson garanciát a kartellnek a maradék pénz megérkezéséig. Ám az amerikai hatóságok kérésére Mexikóba már nem engedték be, a visszafelé tartó gépről leszállva, New Yorkban tartóztatta le az FBI. Arbabsiar állítólagmindent bevallott, ugyanakkor ügyvédje szerint a vádemelés után ártatlannak fogja vallani magát. A meglehetősen amatőr kivitelezésű terv nem jellemző a rendkívül óvatos Iránra. Egy amerikai területen a szaúdi nagykövet ellen elkövetett merényletnek bizonyosan lennének katonai következményei, ezért egyelőre nem tisztázott, hogy Iránnak mi érdeke fűződött volna a támadáshoz.

Találgatások szerintmeglehet, hogy valakik az iráni rendszeren belül önállóan, Ali Khamenei legfőbb vezető tudta nélkül cselekedtek. E teória hívei a Khamenei és Mahmud Ahmadinezsad elnök közti elmérgesedett viszonyra, nyílt konfl iktusra hivatkoznak. Ám a belső megosztottságot ugyanúgy kihasználhatják Irán térségbeli ellenségei – főleg, hogy Teheránt az is gyengíti, hogy a szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimje veszélyben van. A síita Irán és az iszlám szunnita ágához tartozó Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedben kiélezett versengést folytatott a közel-keleti térség feletti befolyásért. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok szerint Rijád többször arra biztatta Washingtont, hogy használjon katonai erőt Irán ellen, és így vessen véget a perzsa állam nukleáris programjának. A táviratok szerint maga Adel al-Jubeir – aki a szaúdi uralkodó külpolitikai tanácsadója is – emlékezteti az amerikai diplomatákat, hogy Abdullah király már megmondta Iránra utalva: „Vágják le a kígyó fejét!”