Hét évet kapott Timosenko

Politikai leszámolási kísérletként értékeli Julia Timosenko a kedden első fokon kiszabott hétéves börtönbüntetést. A volt kormányfő támogatói közül délelőtt ezren, kora délutánra tízezren tüntettek a kijevi bíróság előtt. A biztonságra ezer speciális rendőr ügyelt, kisebb dulakodások közben több tüntetőt őrizetbe vettek.

– Az ítélet Viktor Janukovics erkölcsi állapotát tükrözi – mondta Timosenko, aki szerint az ítélet nem a bíróságon, hanem politikai ellenfele, az őt elnökválasztáson tavaly legyőző Janukovics irodájában született. Az augusztus óta előzetes letartóztatásban lévő volt kormányfő az egész per alatt érzékeltette, hogy az eljáró bíróságot nem tekinti legitimnek.

A döntés szerint Timosenkónak a börtönön túl meg kell térítenie azt a 200 millió dolláros költségvetési veszteséget, amelyet az ítélet szerint azzal a gázimportról szóló szerződéssel okozott, amelyet még kormányfőként kötött orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal 2009-ben. (Ennek alapján kötötte meg a szerződést a Gazprom és a Naftogaz.) A bíróság elismerte, hogy a Naftogaz Ukraini kiadásai csökkentek, ám Kirejev szerint ez csupán az importált gáz menynyiségének csökkenésével, nem pedig az orosz Gazprom és a Naftogaz közé beékelt közvetítők kiiktatásával valósult meg.

A bíró úgy ítélte meg, hogy Timosenko túllépte hatáskörét a szerződés aláírásával. Lényegében minden pontban az eredetileg is hét évet követelő ügyészség álláspontját erősítette meg.

– A szerződés rendkívül rossz, de ettől még világos, hogy politikai ítélet született – nyilatkozta lapunknak Vlagyimir Lanovoj. A korábbi ukrán elnök, Viktor Juscsenko egykori gazdasági reformokért felelős tanácsadója szerint a szerződés nem fonódott össze Timosenko üzleti érdekeivel, így nincs szó sikkasztásról. Az alapvető probléma, hogy a szerződés nem piaci alapokon született, de Janukovics nem ezen az alapon kritizálja. A gazdaságpolitikus elmondta: különbség csak abban van Janukovics és Timosenko között, hogy az előbbi az iparba (a befolyásos oligarchák felé) irányítaná az olcsóbb, belföldön kitermelt gázt (ez mintegy 20 milliárd köbméter), és a lakosságra hárítaná a drágább orosz forrást (ez jelenleg 33 milliárd köbméter). Timosenko viszont fordítva, populista vonalat követne. Mindkét esetben a veszteséget a büdzsé állja, ami a GDP 8-9 százalékát teszi ki.

– Az orosz rendszer tükörképét valósítottuk meg: monopólium vásárol gázt monopóliumtól – jelentette ki Lanovoj. Szerinte sokszereplőssé kellene tenni a gázpiacot, nem kellene az államnak előre megszabnia a felvásárlás mennyiségét, amikor világos, hogy ennyi csak veszteséggel adható tovább. Ha valódi piaci szereplők vásárolnának gázt Oroszországtól, akkor csak annyit vennének, amennyi anyagi veszteség nélkül eladható. –Mondjuk csak tízmilliárd köbmétert, ami Moszkvának kevés, így kénytelen lenne csökkenteni az árat. A piaci elv mellett azonban egyik fél sem áll ki –vélte a gazdaságpolitikus.

Erről azonban nem folyik vita sem a politikusok, sem a tüntetők között, akik közül egy tízezres csoport jelent meg bíróság előtt Timosenkót támogatva, egy másik csoport pedig ellene. A rendfenntartók igyekeztek távol tartani a csoportokat. Legfeljebb a provokatív, ellentmondásos akcióiról ismert FEMEN mozgalom éreztette, hogy a vita nem valódi elvekről szól: a szokásukhoz híven fedetlen keblekkel megjelent aktivisták transzparensei szerint Juscsenko és Janukovics ugyanannak, a társadalom számára elfogadhatatlan politikai garnitúrának a tagjai. A lányokat – akiknek ackiója sikeresen háborította fel mindkét tüntetőtábort – rövid idő után őrizetbe vették.

– Nem érdekel az ítélet – jelentette ki az államfő. Janukovics hozzátette, hogy számára a legfontosabb most a gázszerződések rendezése Oroszországgal. Az elnök ugyanakkor nehéz helyzetben van: hiába tekintik őt hagyományosan Moszkva-közeli partnerének, az orosz fél már korábban kijelentette, hogy a Timosenkóval kötött megállapodást nem kívánja újratárgyalni. A 2009. januári (az Ukrajnán átEurópába tartó orosz gáz szállítását is veszélybe sodró) ukrán–orosz gázháború lezárását eredményező szerződés szerint 2019-ig azonos séma alapján, negyedévenként meghatározott áron veszi Ukrajna a földgázt Oroszországtól. Ez 2009-ben átlagosan 250 dollárt jelentett ezer köbméterenként, az európai 280 dollárral szemben. (Igaz, Ukrajna növelte az EU-ba tartó orosz gázért járó tranzitdíjat.) 2010-ben a gázár már 300 dollár felett volt, de Ukrajna elérte, hogy a szerződésben megadott 52 mil liárd köbméter helyett csupán 33 mil liárd köbmétert vásárolhasson anélkül, hogy büntetést kelljen fizetnie, amiért nem teljesíti a kvótát. (A büntetés 5-7 milliárd dollárt tett volna ki.) Helyette Ukrajna a saját kitermelését igyekezett növelni, és ezt a célt Janukovics kormányzata is fenntartja.

A per nemzetközi szinten is viharokat kelt. Az EU kételkedik a bíróság függetlenségében. – Az ügy az ukrán jogrend erőpróbája – mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter Luxemburgban, az EU-külügyminiszterek hétfői találkozóján. Megállapodtak abban, hogy a szabad kereskedelmi társulásról folyó tárgyalások az ukrán demokratikus jogrend állapotától is függnek, ugyanakkor kimondták, hogy üdvözölnék a szerződés mielőbbi megkötését. Az óvatos egyensúlyozásra az EU-t az készteti, hogy úgy tűnik: Putyin várható visszatérésével az elnöki posztra (a márciusi választások után) Moszkva megerősíti igyekezetét, hogy gazdasági és politikai befolyását növelje a 47 milliós országban, amelynek egyelőre elsődleges célja az EU-hoz való közeledés.

Julija Timosenko
Julia Timosenko exkormányfő az ítélet után lányával, Jevgenyijával. Összefonódó üzleti és politikai érdek?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.