A menekülteknek és bevándorlóknak segítséget nyújtó, saját klinikákat működtető szervezet mostanában azzal szembesül, hogy a helyi lakossággal is törődnie kell. – Tavaly még csak a hozzánk fordulók nyolc százaléka volt görög, az elmúlt három hónapban ez az arány 35 százalékra emelkedett – magyarázza Kanakisz, aki szerint a tél beköszöntével még rosszabb ra fordul majd a helyzet. Főként idős emberek és munkanélküliek szorulnak a támogatásukra. A pénzügyi válság miatt a nyugdíjakat csökkentették, sokan pedig az állásukat vesztették el, így nem tudják kifizetni a gyógyszereket, és az egészségügyi járulékra sem marad pénzük.

– Mind több görög állampolgárt elvágnak az egészségügyi ellátástól. Bár az öteurós kórházi vizitdíj nem tűnik soknak, ha valakinek három számjegyűre csökkent a jövedelme, már ezen is spórolnia kell – mondja a Népszabadságnak a Médecins sans Frontiéres (Orvosok Határok Nélkül) görögországi programigazgatója, Aposztolosz Veizisz. Hozzáteszi, hogy a különféle (például laboratóriumi) vizsgálatokért még az állami kórházakban is további összegeket kérnek.

Jelentősen megnyirbálták a közkórházak költségvetését, amit a kormány (a válságon túl) azzal is indokol, hogy rosszul kezelték a pénzeket.

– Ez persze igaz, de a csökkentéstől nem fognak hatékonyabban gazdálkodni – hangsúlyozza Veizisz. Szerinte a szervezetlenség okozza azt is, hogy a kórházakban néha gyógyszerhiány alakul ki. – Aki korábban elégedetlen volt az állami ellátással, elmehetett magánorvoshoz. Ezt ma már egyre kevesebb görög engedheti meg magának, így az állami intézményekre nehezedő teher is megnő –fűzi hozzá.

Megérzi a válságot a VilágOrvosainak vezetője is. – Magánklinikán dolgozom fogorvosként, és ma feleannyit keresek, mint egy évvel ezelőtt. Jóval kevesebb beteg jön hozzám, ráadásul új adókat is fizetnem kell, amelyeket a kormány nemrég vezetett be – panaszolja Kanakisz. Mint mondja, a viszonylag magas görögországi életszínvonal annak köszönhető, hogy mindenki kölcsönöket vett fel, ám ezeket vissza is kell fizetni. S míg korábban a családtagok hagyományosan kisegítették egymást, ma már ez a rendszer sem működik: a hozzátartozóknak is akad gondjuk bőven.

Csak ront a helyzeten, hogy a Görögországot „életben tartó” pénzügyi mentőcsomagért cserébe a trojka (Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) kemény megszorításokat követel. Mindkét nemzetközi humanitárius szervezet illetékese úgy véli, hogy az athéni kormány által (az EU és az IMF javaslatára) bevezetett intézkedések az egészségügyben nem vezetnek eredményre. – A trojka egyre többet kér, és pénzügyi szempontból igazuk is van. De kizárólag gazdasági módszerekkel az egészségügyi ellátás hiányosságait képtelenség pótolni – közli az Orvosok Határok Nélkül munkatársa, Aposztolosz Veizisz.

A segélyszervezetekhez csak végső elkeseredésükben fordulnak a helybéliek. – A görögök büszke emberek. Nagy megaláztatás nekik, ha tőlünk kell orvosi segítséget kérniük. Sőt sokan még élelmet is kérnek – számol be a tapasztalatairól Nikitasz Kanakisz. Több mint húsz éve végez humanitárius munkát, dolgozott Afrikában is. – Ott örültem, hogy segíthetek a nélkülözőknek. Most viszont én is szégyellem magam.

Sült kukorica egy athéni piacon. Jönnek az éhezők