A nagy meglepetés a baloldal (SLD) csúfos veresége (8,25%). Gregorz Napieralski, a párt elnöke már be is jelentette: távozik az SLD elnökségéből. A párt lehetséges szavazóit elvitte a PO és Palikot. Mások azért fordítottak hátat nekik, mert elegük volt a civódásokból, a párt „báróinak” presztízsharcából, s abból, hogy képtelenek voltak új, önálló baloldalként megjelenni Lengyelországban.

A választás előtti hetekben úgy tűnhetett, hogy még képes meglepetésekre a jobboldali-konzervatívként jellemzett Jog és Igazságosság párt (PiS). Ezt a vezérelvű szervezetet a Kaczynski ikrek alapították egy évtizede. Korábban volt rá példa, hogy egyikük (Lech) államfő, fivére, Jaroslaw miniszterelnök volt. Négy éve Jaroslaw Kaczynskit kiszavazták a hatalomból. Fivére a tavaly májusi szmolenszki repülőgép-katasztrófában meghalt. Az ő elnöki posztját Jaroslawnak nem sikerült megszereznie, most pártja, a PiS is kudarcot vallott. Kitartó szavazói azért állnak mellette, mert benne látják az oroszokkal és németekkel konfrontáló igaz hazafit. Kaczynski euroszkeptikus és globalizációellenes retorikát használt, s megígérte, hogy az emberek nevében politizálva helyrehozza a gazdaságot. A választási vereség után is arról beszélt, hogy meg akarja valósítani Lengyelországban a jelenleg Orbán Viktor által képviselt politikát. „Magyarországot akarok nálunk” – hangoztatta.

Tusk miniszterelnöknek viszont nehéz dolga lesz, mert ugyan Lengyelország (egyetlen EU-államként) növekedve vészelte át a pénzügyi válság éveit, de az ország eladósodottsága a GDP 52,8%-a, költségvetési deficit 5,6%. A növekedést csak fájdalmas reformokkal (értsd: megszorításokkal) lehet fenntartani, amit most már aligha halogathatnak tovább.