Képviselői szék 34 szavazattal
– Az állampolgárság szabályozása és a külföldön élők választójogáról való rendelkezés döntően a nemzeti szuverenitás körébe tartozik – mondta Martonyi János nyitóbeszédében. A magyar külügyminiszter hozzátette: ez azonban Magyarország esetében jelentős korlátozásokkal érvényesül. Az új alkotmány elfogadásával a választást is szabályozni kell – ahogyan a magyarországi kisebbségek húsz éve megoldatlan parlamenti képviseletét –, s ehhez érdemes figyelembe venni nemzetközi tapasztalatokat. Martonyi utalt a tavaly elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásra, amely lehetővé tette a az állampolgárság megszerzését azoknak a külföldön élő magyaroknak is. Ennek nyomán merült fel a választási jog megadásának lehetősége is, amit a közeljövőben kétharmados választási törvény fog szabályozni. Martonyi szerint nem kell, hogy a lehetőség zavart keltsen a szomszédos államokban, hiszen az ott élő kettős állampolgárok magyar parlamentet érintő szavazati jogának nincs joghatása, nem azokban az országokban érvényesül.
A választási jog biztosításával Magyarország nem lenne egyedül: az EU-tagok elsöprő többsége – valamint a Balkán és Kelet-Európa más országai is – lehetővé teszik a határaikon túl élő „nemzettestek” voksolását, és ehhez adott muníciót a velencei bizottság nyáron elkészített, 57 ország szabályozását megvizsgáló jelentése. – A bizottság javasolja, hogy az állam, figyelemmel a választók európai mobilitására, fogadjon el pozitív megközelítést a külföldön élők szavazati jogát illetően, mivel ez a jog elősegíti a nemzeti és az európai állampolgárság fejlődését – idézte a jelentés egyik állítását Áder János. A Fidesz EP-képviselője – a párt által javasolt választójogi törvény koncepciójának egyik kidolgozója – szerint a külföld nagy része már rég túl van azokon a vitákon, amelyek a határon túliak szavazatát övezik. Lapunk kérdésére elmondta: nem állja meg a helyét az az ellenérv sem, hogy a külföldön élők úgy szavaznak, hogy – ellentétben a Magyarországon élőkkel – nem viselik a választások következményeit.
– Óriási különbség van az MSZP és a Fidesz kisebbségi politikája között, így természetesen viselik döntésük következményeit – mondta a politikus, hozzátéve: a külföldi példákból látszik, hogy csak azok szavaznak a határon túl, akiknek véleményük van a politikáról, a pártokról és azt aktívan befolyásolni kívánják. Áder szerint valószínűleg a magyarországi kampány a határon túl is folyni fog, „ez azonban a pártok szándékai, anyagi lehetőségei, no meg az adott ország szabályozásának is függvénye” – jegyezte meg Áder, ezzel jelezve, hogy a magyar pártok plakátjainak például szlovákiai megjelenése előtt számos törvényi akadály állhat. A Fidesz javaslata szerint egyébként a határon túliak csak pártlistára szavazhatnának – egyéni jelöltre tehát nem –, miután választói névjegyzékbe vetették magukat. Így súlyuk a 2014-től kétszáz fősre karcsúsított parlament összetételének kialakításában visszafogott lenne.
A túlzott befolyás visszafogása és a választói névjegyzékbe való felvétel jellemző nemzetközi gyakorlat: az ötmillió anyaországon kívüli portugálból legutóbb kétszázezren jelentkeztek és vettek részt a választáson, négy képviselőt juttatva a 230 fős parlamentbe. Az elnökválasztáson a külhoniak szavazási kedve ennek tizede – derült ki Manuela Aguiar portugál jogász, egykori külhoni parlamenti képviselő beszámolójából. Romániában azonban Traian Basescut lényegében a határon túli románok tartották az elnöki székben. Az államfő 70 ezer szavazattal nyert, míg a külföldön leadott 140 ezerből 110 ezer jutott neki. A parlamentben négy, a szenátusban két mandátum jár az országon kívül élőknek. – Az afrikai körzetből 34 szavazat is elég volt a győzelemhez – emelt ki egy adatot Varga Attila. A romániai képviselő szerint azonban legutóbbi éles helyzet ellenére nem merült fel, hogy a külföldön élők szavazati jogát vissza kéne vonni.
Horvátország külföldi mandátuma Bosznia-Hercegovinában dől el – ismertette balkáni körképében Korhecz Tamás. A Magyar Nemzeti Tanács újvidéki politikusa szerint Zágráb élen járt a térségben a határon túli szavazatok biztosításában. A 140 honi, nyolc kisebbségi mandátum mellé jelenleg öt külhoni képviselői hely párosul. Az erre létrejövő külön listáról kizárólag hercegovinai politikusok jutottak a törvényhozásba. Ennek oka, hogy noha a világon kétmillió horvát élhet, a teljes külhoni diaszpórából csak 410 ezren kérték a felvételüket a választói jegyzékbe – ez a horvát választók tíz százaléka –, ám ebből is kétszázezer Hercegovinában él. Így a választásokon ennek a közösségnek a szavazata a döntő.
Meglepő módon a szerb parlamentben nincsen intézményes jelenlétük a szerbek 20 százalékát adó határon túliaknak: szavazhatnak ugyan, de csak a szerbiai pártok országos listáira – nagyjából hasonlóan a magyarországi elképzelésekhez.
