Rajtunk múlhat a szerb EU-tagság
A törvény a második világháború után jogtalanul elkobzott vagyont juttatná vissza a tulajdonosokhoz, és éppen az Európai Unió nyomására született. Ám kizárja a kárpótlásból mindazokat, akik 1941 és 1945 között „a megszállók kötelékében” szolgáltak, sőt még azok leszármazottait is. – Mivel a Vajdaság ebben az időszakban Magyarországhoz tartozott, a magyar hadseregbe behívott katonák állampolgári kötelességüket teljesítették. Többségük még harci cselekményekben sem vett részt, nemhogy háborús bűnöket követett volna el – mondta lapunknak korábban Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országgyűlési képviselője. A kárpótlásról szóló törvény a kollektív bűnösség elve alapján az egész vajdasági magyarságot (miképp a bánáti németeket is) kizárja a kárpótlásból.
Semjén Zsolt nem a magánvéleményét hangoztatta, amikor az EU-csatlakozás megakadályozásával fenyegetőzött, hanem a hivatalos magyar álláspontot közölte. Semjén nyilatkozata összhangban áll a magyar állásponttal – tudatta lapunkkal a Külügyminisztérium. Az Európai Bizottság október 12-én adja ki a szerb országjelentést, és ebben javaslatot tehet a tagállamoknak, hogy Szerbia kapja meg a tagjelölti státuszt. Ennek megadásáról a tagállamok vezetői a decemberi EU-csúcson dönthetnek, konszenzussal – áll a közleményben. Itt az ország nagyságától függetlenül minden szavazatnak egyforma súlya van, vagyis bárki blokkolhatja a folyamatot. Az esetleges magyar vétónak a többi tagállam vélhetően nem nagyon örülne, mert egy ilyen döntés évek munkáját teheti semmissé. Ám ma már valószínűleg senkit sem lepne meg különösebben, ha a magyarok ebben is külön utat választanának.
A vétó ugyanakkor kétélű fegyver lehet, hiszen a vajdasági magyarok alapvető érdeke, hogy hazájuk mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Ezzel a magyar diplomácia is tisztában van: Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia EU-integrációját, sőt annak egyik legaktívabb támogatója. Azon az állásponton van, hogy az unió bővítését a Nyugat-Balkán irányába folytatni kell – így a külügyi állásfoglalás. A szerbiai vagyonvisszaszármaztatási törvény megnehezíti Szerbia támogatását, de a magyar kormány a dokumentum szerint nyitott a további tárgyalásokra.
Kérdés, mit lehet most tenni. Pásztor Bálint lapunknak arról beszélt, hogy ők igyekeznek kimeríteni az összes szerb jogorvoslati lehetőséget, és az alkotmánybírósághoz fordulnak. Ez azonban hosszú harcnak ígérkezik. Ami a magyarországi álláspontot illeti, a képviselő úgy vélte, hogy Budapestnek december elejéig lehetősége van érvényesíteni az érdekeit, és odahatni, hogy Szerbia vizsgálja felül a törvényt. – A jogszabálynak csupán egy mondatával van gondunk, azt kellene módosítani – fogalmazott Pásztor. Nem a háborús bűnösöket akarják védeni, hanem azt a több tízezer magyart, aki így kikerül a törvény hatálya alól. Emlékeztetett arra is, hogy a volt Jugoszlávia területén is élnek háborús bűnösök, és sem őket, sem a családjukat nem fosztották meg a vagyonuktól.
Arra a kérdésre, nem túl nagy ár-e a vajdasági magyarok számára Szerbia EU-csatlakozásának akadályozása, Pásztor Bálint úgy vélekedett: a kárpótlás olyan markáns kérdés, amelyet még a tárgyalások megkezdése előtt rendezni kell. Utána már kezelhetetlen. – Szerbia belépésére reálisan tíz év múlva kerülhet sor. Addigra véget ér a vagyonvisszaadás, utána már nem lehet jogorvoslért szaladgálni – közölte.
Az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozott a vajdasági német kisebbség vezetője is. A törvény őket is hátrányosan érinti, ám ez nem jelenti azt, hogy Magyarország ebben az ügyben számíthatna Németország támogatására. Weiss Rudolf sajnálkozva ismerte el: a német politika jelenleg a koszovói rendezést tartja a legfontosabbnak a térségben, és a német kisebbség érdekeit feláldozta az európai stratégia érdekében. – De a kifizetetlen számla mindig kifizetetlen marad. Megtanultuk, hogy a német politikum óvatos, ám nem feledkezik meg a nyitott kérdésekről – összegezte.
Weiss emlékeztetett rá: annak idején stratégiai érdek volt Csehországot bevonni a NATO-ba, a németek emiatt hallgattak a Benes-dekrétumokról és a szudétanémetek ügyéről. Szerbia azonban nincs Csehországhoz vagy Lengyelországhoz hasonló stratégiai helyzetben. – Tévednek azok, akik az országot fontos geostratégiai övezetnek látják – állította a kisebbségi vezető.
