Brüsszelt már nem érdeklik a romák
– Nagyon reméljük, hogy az Európai Bizottság újra megvizsgálja a franciaországi helyzetet, és végre komolyan veszi a szerepét – mondta lapunknak Judith Sunderland, a Human Rights Watch elemzője, a tanulmány szerzője. Az emberi jogokért küzdő független szervezet egyáltalán nem ért egyet az EU megállapításával, miszerint a módosított, ez év júniusában hatályba lépett francia törvény immár tiszteletben tartja a vonatkozó uniós irányelvet: a jelentés ezt tételesen cáfolja. Ami a számokat illeti, a francia hatóságok csak az idei első negyedévben 4714 romániai és bulgáriai romát tessékeltek ki, szemben a tavalyi összesen 9500-zal.
Ám Brüsszelben megváltozott a hangnem. Az alapjogokért felelős EU-biztos, Viviane Reding tavaly valósággal nekiment Franciaországnak, amely szerinte csupán azért utasítja ki egy másik tagállam polgárait, mert egy etnikai kisebbséghez tartoznak.
– Azt hittem, Európának a második világháború után nem kell újra ilyen helyzetet megélnie – tett nagy vihart kavaró kijelentést.
Ezzel szemben Reding szóvivője, Matthew Newman a Népszabadságnak most arról beszélt, hogy a francia kormány (a brüsszeli bizottság kérésére) megváltoztatta a törvénykezést, és az új verzióban „már benne vannak a megfelelő eljárási garanciák”. A Human Rights Watch jelentésére érdemben nem is volt hajlandó reagálni, mondván, hogy az abban felsorolt esetek még a franciaországi törvénymódosítás előtt történtek. – Különben is, a bizottság egyedi eseteket nem vizsgál, csak szisztematikus eseményeket: Viviane Reding is ezért szólalt meg tavaly – tette hozzá Newman.
Csakhogy az emberjogi szervezet nagyon is rendszeres kiutasításokról számol be, ráadásul a személyek szabad mozgásáról szóló EU-irányelv megsértésével. A francia szabályozás szerint például akkor is hazaküldhető valaki, ha feltételezik, hogy az ország szociális támogatási rendszeréből akar hasznot húzni – az uniós joganyag értelmében viszont bizonyítani kell, hogy igénybe is vette ezeket a támogatásokat. Ugyanígy (a romákkal szembeni) visszaélésekre ad lehetőséget, hogy a francia törvény a kiutasításhoz elegendő oknak tekinti, ha valakit bizonyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az EU-irányelv sokkal szigorúbb és konkrétabb feltételekhez köti az efféle kiutasításokat, amelyekről nem lehet csak a megelőzés céljából határozni.
Sőt azzal, hogy a hatóságok láthatóan a kelet-európai romákat veszik célba, Franciaország megsérti az EU Alapjogi Chartáját is – említ újabb problémát a Human Rights Watch. A charta határozottan tiltja, hogy korlátozzák egy bizonyos etnikai csoport jogát a szabad mozgáshoz.
– Mindkét fél elég megrázó tapasztalatokat szerzett tavaly ősszel. Az Európai Bizottság rendkívül élesen bírálta Párizst, és a francia kormány is erőszakosan reagált. A sok feszültség után a bizottság visszahátrált, és ma már szeretné elkerülni a vitákat – magyarázta Judith Sunderland, miért igyekeznek Brüsszelben elbagatellizálni az ügyet. Ezt ugyanakkor hatalmas csalódásnak nevezte, hiszen az emberi jogokért kiállni mégis csak az Európai Bizottság dolga lenne.
