2011-ben az IKEA vált robbantó zsarolók célpontjává, egyes sajtóhírek szerint hatmillió eurót követelnek a svéd bútoráruházlánctól. A terrorizmusra hajazó ügy annyira komoly, hogy hosszas hallgatás után maga a cég is elismerte a zsarolás tényét. A világ több mint negyven országában, Magyarországon két budapesti áruházzal jelen lévő vállalat szóvivője, Camilla Meiby azt közölte, hogy egy ismeretlen személy fenyegeti őket.

– A zsaroló követelései nem egyetlen országra vonatkoznak, hanem általában az IKEA ellen irányulnak – idézték a hírügynökségek Meibyt.

Az IKEA drezdai áruházában az idén júniusban robbant kisebb bomba, ketten könnyebben megsebesültek. Május végén hasonló robbantásos merényleteket követtek el belgiumi, franciaországi és hollandiai IKEA áruházak ellen. A drezdai merénylet után a szászországi tartományi rendőrség kiadott egy fantomképet a feltételezett elkövetőről. A nyomok valószínűleg Lengyelországba vezetnek, miután a szász hatóságok a lengyelektől kértek jogsegély keretében együttműködést. Egyes sajtójelentések egy lengyelországi bandát hoztak összefüggésbe a zsarolással. Szeptember elején a cseh rendőrség a prágai IKEA áruház előtt hatástalanított egy robbanószerkezetet.

Az Ingvar Kamprad által alapított vállalat komolyan veszi a fenyegetéseket. További részletek közlésétől azonban elzárkóztak. A merényletek után az áruházakban fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Több biztonsági őr van szolgálatban az ajtóknál, illetve „rejtett” óvintézkedéseket is foganatosítottak. Az ideges hangulatot jól jelzi, hogy a múlt héten a würzburgi, majd az innsbrucki IKEA-ban volt bombariadó, ám mindkét eset vaklármának bizonyult.

A vállalatok elleni zsarolásokról a közvélemény általában egyáltalán nem szerez tudomást. Az érintett cégek hallgatnak, főleg azért, hogy elkerüljék az imázskárokat, illetve, hogy ne ijesszék meg az alkalmazottakat és az ügyfeleket. A „klasszikus” emberrablás mellett zsarolni általában a termelést akadályozó szabotázs akciókkal, illetve a termékek (kilátásba helyezett) manipulációival szoktak. Utóbbitól, főleg a mérgezésektől, leginkább az élelmiszergyártók tartanak.

Mint a hallei Mitteldeutsche Zeitung összeállításából kiderül, Németországban több eset vált nyilvánossá. Így 1999-ben az Oetker élelmiszeripari óriást zsarolták meg azzal: ha nem fizetnek 1,1 millió dollárt, akkor a Berlinben és környékén forgalmazott termékeiket erős altatóval „dúsítják fel”. Az Oetker nem fizetett, a zsarolót – egy ukrán férfit – elkapták, s több mint két év börtönre ítélték. Három évvel ezelőtt a Ferrero édesipari konszerntől egy férfi 950 ezer eurót követelt azzal fenyegetőzve, hogy butánsavval mérgezi meg a Mon Chéri bonbont. A zsaroló azt akarta, hogy a vállalat embere a pénzt a vesztfáliai Lünen hobbikertes övezetében ássa el. Az illetőt letartóztatták, a bíróság pedig négy évre ítélte. Egy másik férfi az idén márciusban öt évet kapott, ő még tavaly zsarolta az Aldit azzal, hogy állítólag élvezhetetlenné tett bizonyos termékeket. 800 ezer eurót követelt, a diszkontlánc állítólag tavaly nyáron fizetni készült – írta a Mitteldeutsche Zeitung. A pénzátadás meghiúsult, egy hónappal később viszont már a bilincs csattant a zsaroló kezén.