Tunézia: új tanév, új történelem
A politikai változások pedig naponta újraírják a könyveket. Egy legutóbbi felmérés szerint az évtizedekig betiltott iszlamista Ennadha vezeti a pártok listáját 40 százalékkal, ami nyolcvan képviselői helyet jelentene nekik az új nemzetgyűlésben. A második és harmadik helyen két polgári párt, a PDP (20,2 százalék) és az Ettakatol (15,1 százalék) áll, majd az RCD (a volt kormánypárt) néhány utódpártja következik, immár a szavazatok töredékén osztozva.
Politikai elemzők szerint ha a polgári ellenzék összefogna az utódpártokkal, képesek lennének megverni az iszlamistákat, ám erre kevés az esély. Az ellenzék gyűlölködik, a vallási pártok meg összezárnak. Allah a megmondhatója, mi lesz ebből: alighanem iszlamista győzelem.
Az eddig kétszer elhalasztott, végül október 23-ra kitűzött választás valójában az átmenetet hivatott lezárni. A több évtizedes önkényuralom és a tulajdonképpeni egypártrendszer után első nekifutásra alkotmányozó nemzetgyűlést választanak. Ez a testület hivatott megalkotni az ország új alkotmányát, továbbá előkészíteni a parlamenti és az elnökválasztásokat.
Noha az alkotmányozó nemzetgyűlés átmeneti testület, a benne szereplő pártok aránya iránymutató lehet a későbbi hatalmi viszonyokra. Az iszlamista Újjászületés Pártja (Ennadha) sikeresen használja ki a lakosság immár szabadon megjeleníthető vallási érzelmeit és főleg azt a tényt, hogy az előző rendszerben maga is betiltott mozgalom volt, tagjait üldözték. A Rasid Gannúsi vezette Ennadha mindazonáltal az arab világ leghaladóbb szellemiségű iszlám csoportja, tevékenységét idén márciustól engedélyezték újra, és azóta viharos sebességgel nyert teret az országban.
Aggasztó jel lehet a jövőre nézve, hogy az Ennadha kivonult a parlamenti választásokat előkészítő bizottság munkájából, mert Gannúsi szerint a testület egyes tagjai hajtóvadászatot folytatnak ellenük, igyekezve démonizálni a pártot. – Az igazság ezzel szemben az – mondja lapunknak Slah Jourchi tuniszi politológus –, hogy az Ennadha ügyesen használja ki a tömegek elégedetlenségét, hogy túlságosan lassan halad a forradalom alatt elkövetett erőszakos cselekmények és gyilkosságok kivizsgálása. Az iszlám tömegek a legszervezettebbek és leghangosabbak a január óta megmegújuló tüntetéseken. Ők háborodtak fel leginkább Bedzsi Kaid Esszebszi miniszterelnök ügyetlen elszólásán, aki azt találta mondani, hogy a tüntetők 97 százaléka becsületes ember, de van köztük néhány majom, aki szítja a balhét.
A tunéziai polgári ellenzék közül a Haladó Demokratikus Párt (PDP) vállát nyomja leginkább a felelősség, hogy megállítsa az iszlamista gőzhengert. A balközép irányultságú párt vezetője Maja Dzsbriri, az első nő, aki pártelnöki tisztséget visel Tunéziában. A párt képviselőjelöltjei ezekben a napokban is járják az országot, hogy „demokráciára oktassák” a lakosságot.
Az október 23-ra halasztott választás máig szenvedélyes vitatéma az észak-afrikai országban. Az átmeneti kormány ellenségei azt állítják, hogy a hatalom húzza az időt, így akarván egérutat biztosítani a régi rendszer menekülő híveinek. A kormány ezzel szemben azt bizonygatja – és tuniszi beszélgetőpartnerünk is igazat ad abban –, hogy technikailag képtelenség lett volna előkészíteni a választást az eredetileg júliusra kitűzött időpontra. Csak most derült ki például, hogy közel 400 ezer választópolgár máig nem rendelkezik szavazókártyával.
Az pedig derült égből villámcsapásként hatott, hogy a tízmilliós országban hárommillió választópolgár nem szerepelt az előző rendszer választási névjegyzékében: ezt is most kell pótolni. Ilyen körülmények között nem volt nehéz biztosítania Ben Alinak, hogy évtizedeken keresztül 97 százalékos szavazati aránnyal nyerje a választásokat.
Sok párt bojkottálja az egyiptomi voksolást
Többszöri halasztás után november 28-ra tűzték ki a Mubarak-korszak utáni első parlamenti választásokat Egyiptomban.
A választásokat három szakaszban, több hét alatt bonyolítják le – már ha egyáltalán lesz kire szavazni. A legnagyobb egyiptomi iszlám szervezet, a Muzulmán Testvériség és további ötvenkilenc párt, politikai mozgalom ugyanis bejelentette, hogy bojkottálja a választásokat, ha az országot irányító átmeneti katonai tanács három napon belül nem módosítja a választási törvényt. A választási szövetségbe tömörült – a megmérettetésre nyerési eséllyel induló – szervezetek követelésükkel azt akarják elérni, hogy Hoszni Mubarak pártjának egykori tagjai és támogatói egyéni képviselőként se juthassanak be az új parlamentbe.
A jelenlegi választási törvény úgy szól, hogy a parlament alsó- és felsőházában a mandátumok kétharmadát pártlistán, a többit pedig egyéni körzetekben lehet elnyerni. A „népgyűlés” (alsóház) létszáma 504-ről 498-ra, a „súra” (a szenátus) létszáma pedig 390-ről 270-re csökken. A most megválasztandó parlament fogja megszavazni az ország új alaptörvényét.
Az elnökválasztás időpontját még nem tűzték ki, pedig ez fontos dátum: az átmeneti katonai tanács akkor adja át a hatalmat a civileknek, ha Egyiptomnak lesz demokratikusan megválasztott államfője. (Munkatársunktól)
