Az összecsapásokban – amelyek során a KFOR könnygázt és gumilövedéket vetett be – hat koszovói szerb és négy békefenntartó megsérült. A három éve kikiáltott, Szerbia által el nem ismert Koszovótól elkülönült életet élő, szerbek lakta Észak-Koszovóban kialakult feszültség miatt elmaradt Brüsszelben a hét közepére tervezett közvetlen tárgyalás újabb fordulója Belgrád és Pristina között – jelentette a Reuters.

A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt, hogy az Észak-Koszovót Szerbiával összekötő Brnjak és Jarinje határátkelőkön két hete Koszovó hivatalos vámtisztjei is megjelentek. Erre Pristina már júliusban is kísérletet tett, ami végül szerb radikális csoportok lázongásával, az átkelőpont felgyújtásával, egy koszovói albán rendőr halálával járt. Koszovó akkor viszszavonta rendőri erőit. A szeptemberi akció során a vámtisztek helikopteren jutottak el az átkelőig,miután a 60 ezer szerb által lakott Észak-Koszovó útjain a tiltakozó helyiek torlaszokat emeltek. Belgrád azt követelte, hogy a pontokon csak a KFOR és a jogrend biztosításáért felelős EULEX teljesítsen szolgálatot.

– Koszovó régóta igyekezett biztosítani az ellenőrzést minden határátkelője felett, de erre korábban nem volt lehetősége – mondta lapunknak Naim Rashiti. Az International Crisis Group nemzetközi szervezet koszovóimunkatársa szerint ez azonban nemcsak Koszovónak, hanem az országot elismerő nyolcvan államnak is fontos. – A terület fontos forrása a szervezett bűnözés által irányított csempészetnek, amelynek megakadályozására az EULEX önmagában nem képes – jegyezte meg Rashiti. –A vámosokmegjelenése nem jelenti Észak-Koszovó betagolását Koszovóba. A megoldást a szerbek helyzetére a széles körű auto nómia jelenthetné – jegyezte meg az elemző. Szerinte Belgrád célja egyértelmű: a szerbek lakta terület Szerbiához csatolása.

– Belgrád így akár Koszovó elismerésére is kész volna, ám a megoldással Pandóra szelencéje nyílna ki – mondta az elemző, utalva arra, hogy az etnikai határ államhatárrá emelése után a szerbiai Presovóban vagy a Ma ce dóniá ban élő albán tömbök is hasonló követeléssel állnának elő.

A belgrádi vezetés kijelentette: a kialakult helyzet nemcsak a tárgyalások folytatását, hanem az elért eredményeket is veszélyeztetik. Rashiti szerint azonban az eredmények csekélyek. Hiába született megállapodás a szabad határátkelésről, a gyakorlatban ma sem lehet koszovói dokumentumokkal Szerbia területére lépni. – Az áruszállítás is csak visszafogottan működik: csak szerbiai papírokkal rendelkező sofőrök szállíthatják a koszovói árut Szerbiába, és viszont – mondta Rashiti. – Az elért megállapodások valódi érvényesítése kellene, hogy az előfeltétele legyen a tárgyalások felújításának – mondta az elemző, bár most Belgrád támaszt feltételeket, azt követelve, hogy a koszovói vámtisztek távozzanak Brnjak és Jarinje átkelőiről. A zsákutcából Rashiti szerint csak az áprilisban esedékes szerbiai parlamenti választások jelenthetnek kiutat, addig érdemi változás nem várható az északkoszovói kérdésben, amelynek rendezése azonban mindkét fél számára fontos: ez az egyik előfeltétele annak, hogy az EU-ba igyekvő mindkét ország idővel megkaphassa a tagjelölti státuszt.