Az ilyen jelképek ismeretterjesztő, oktatási, tudományos vagy művészeti célú bemutatása azonban nem büntethető. A Btk.-módosítást az első Orbán-kormány idején fogadták el.

A jogszabály változása miatt benyújtott kifogásokat az Alkotmánybíróság (AB) 2000 májusában elutasította. Az indoklásban ez olvasható: a testület „gyakorlata szerint büntetőjogi védelem alá vonható a közösségek méltóságát sértő, köznyugalmat veszélyeztető magatartás”, ha „a kitűzött cél elérése érdekében elvben nincs más és esetleg enyhébb eszköz, mint a büntetőjogi szankció”.

A tiltott jelképek használatával szemben tehát az AB szerint a büntetőjogon kívül más jogi eszköz nem biztosított. Az alkotmánybírák emellett hivatkoztak a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlatára is, amelynek alapján úgy vélték, hogy az önkényuralmi jelképek használatának tiltása nem korlátozza a véleménnyilvánítás szabadságát. Amint utóbb kiderült, ebben alaposan tévedtek.

Tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt elsőként Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 vezetőjét vonták felelősségre, mert egy 2003-as tüntetésen vörös csillagot viselt a ruháján. Egy évvel később a Budapesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek mondta ki, de a vádlott fellebbezett. A Fővárosi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében –ennek célja, hogy megállapítsák: a hazai szabályozás sérti-e az uniós jogot – az Európai Bírósághoz fordult, ám a luxemburgi fórum úgy döntött, hogy nincs hatásköre a kérdés megválaszolására. Így Vajnait elmarasztalták.

A szélsőbalos politikus azonban nem adta fel, és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult. A grémium pedig 2008-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950-ben született európai egyezmény 10. cikkelyét, vagyis a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.

Ennek ellenére később ismét elítélték Vajnait és egy párttársát is – mindkettőjüket a budapesti szovjet emlékmű megkoszorúzása közben vették őrizetbe még 2004-ben –, ezúttal a sarló-kalapács viselése miatt. Igaz, a 2008. augusztusi újabb jogerős verdikt a strasbourgi fórum döntésének kihirdetése előtt született meg. Ezért Vaj naiék megint Strasbourghoz fordultak, de döntésmég nem született. A Legfelsőbb Bíróság mindenesetre jogerősen elmarasztalta a vádlottakat.

Az önkényuralmi jelképek tiltásának egyébként furcsa következményei lehetnek. Akad például olyan sör, amelynek címkéjén vörös csillag szerepel, tehát tiltani kellene, de nem teszik. Volt olyan augusztus 20-i tűzijáték is, amikor ötágú csillag jelent meg az égen, és ez ugyancsak következmények nélkül maradt. Ugyancsak elmaradt a felelősségre vonás azoknak a gyermekcipőknek az esetében is, amelyeket halálfejjel (!) és vörös csillaggal díszítettek.