Kilőtték a szovjet címert
Magyarországra is hivatkoznak a sarló-kalapácsos, vörös csillagos szimbólum elmeszelésénél. A luxemburgi bíróság azzal érvel, hogy a szovjet címert akkor sem lehet az unióban védjeggyé nyilvánítani, ha ez akár egyetlen tagállam közrendjével vagy közerkölcsével ellentétes. Márpedig a magyar mellett a cseh és a lett jogszabályok sem tolerálják a kommunista jelképek használatát.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a CoutureTech Ltd. nevű, a Brit Virgin szigeteken bejegyzett cég (amely egy meg nem nevezett orosz divattervező nemzetközi terjeszkedését szolgálja) az unió védjegyhivatalához (OHIM) fordult. A szovjet címert akarta védjegyként lajstromoztatni, ám a hivatal visszadobta a kérelmet, mondván: „az Európai Uniónak a szovjet rezsim egykori uralma alá tartozó részén” a többség a közrendbe ütközőnek tartja a szimbólumot. A Couture Tech ezt a határozatot támadta meg az Európai Bíróságon – de hiába.
Tanulságos indoklást ad a luxemburgi törvényszék, amikor azt fejtegeti, hogy a közrend és a közerkölcs fogalmának értelmezésekor nem csak az EU-tagországok „összességének közös körülményeire” kell figyelemmel lenni. Külön-külön számítanak az egyes tagállamok „sajátos körülményei is”, hiszen éppen ezek magyarázzák, hogy a szovjet címer látványa nem ugyanazt az érzést váltja ki egy kelet-európai és egy svéd vagy egy portugál vásárlóban. Az ítélet külön kitér arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a sarló, a kalapács és az ötágú vörös csillag önkényuralmi jelképnek minősül.
A sors iróniája, hogy a kommunista szimbólumok uniós szintű betiltását már korábban is kezdeményezték, ám a dolog kudarcba fulladt. Az Európai Parlament néhány közép-európai jobboldali képviselője – köztük a fideszes Szájer József – még 2005-ben levélben fordult Franco Frattini bel- és igazságügyi EU-biztoshoz, aki azonban finoman visszadobta a dolgot. Szájer úgy fogalmazott, hogy nem feltétlenül támogatja a különféle jelképek össz európai betiltását (mert ez a szólásszabadság érvényesülése szempontjából aggodalmas), de ha már felvetődött a náci szimbólumok száműzése, ugyanezt érdemlik a másik „ördögi totalitárius rendszer”, a kommunista rezsim jelképei is.
Csakhogy a horogkeresztet sem sikerült az egész EU-ban tiltólistára tenni, és a tervet megakadályozó tagállamok (például Nagy-Britannia, Dánia vagy Olaszország) ugyanúgy a szólásszabadságot féltették. Egyetértés abban sem alakult ki, hogy milyen önkényuralmi jelképeket kellene szabályozni. Pedig akkoriban Európa-szerte felhördülést váltott ki, hogy a brit trónörökös kisebbik fia, Harry herceg horogkeresztes szerelésben jelent meg egy jelmezbálon – ezért is került napirendre a tiltás.
Egy biztos: érzékeny és bonyolult terület ez. A horogkereszt kiiktatása ellen hevesen tiltakoztak az Európában élő hinduk, hiszen a szvasztika (egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörnek) ősi in diai és kínai vallási jelkép. Indiában ráadásul a jó szerencse jelképe, és ez már tényleg fényévekre van az európai értelmezéstől.
