– Nem véletlenül jutnak erre a következtésre – mutatott rá a Romani CRISS roma jogvédő szervezet lapunknak nyilatkozó ügyvezetője. Magdalena Matache szerint Claude Guéant francia belügyminiszter egyértelművé tette: a párizsi kormány tanult a saját hibáiból, és már nem a romák ellen lép fel (azzal európai jogot sértene), hanem a román koldusok ellen indít hajtóvadászatot.

A bukaresti külügyminisztérium nem tiltakozott. – A román államnak meg kell védenie az állampolgárait, de sajnos úgy látszik, nem értik, hogy a visszaélés újabb visszaéléseket szül – ecsetelte Matache asszony. Bizonyságul áll három román fiatal esete. Párizsban sétáltak a minap, amikor őrizetbe vették őket. A közelben egy teraszon eltűnt egy telefon, és a rendőrök számára egyértelműnek tűnt, hogy csak ők lophatták el: románul beszéltek. A hét elején egy francia kórházban dolgozó román orvosnak felmondtak, állítása szerint szintén a nemzetisége miatt.

– A média egy része különben is túllicitálja a „romakérdést” – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke. – Felnagyítanak eseményeket, negatív kontextusba helyeznek híreket, úgy állítják be, mintha bizonyos túlzások kizárólag a roma kisebbséget jellemeznék. A többség most szembesül azzal, milyen érzés, ha másként kezelnek csak azért, mert egy bizonyos nemzethez tartozol.

Magdalena Matache szerint a többség nem tanul ezekből az esetekből, „csupán” frusztrált. Óriási felhördülést váltott ki például a Canal+ tévéadón sugárzott Guignols de l’Info című műsor, amelyben „tetves koldusoknak” titulálták a románokat a „hírbohócok”. A bukaresti média reakcióját nem az esetleg jogos sértődöttség uralta, hanem a felháborodás, amiért összekeverik a románokat az egyébként szintén román állampolgárságú romákkal.

– Kizárták magukat a román társadalomból, élesen meg kell különböztetni őket a többségtől, kizárólag cigányként kell hivatkozni rájuk – követelte egy máskor visszafogott elemző főműsoridőben. (Készült korábban törvénytervezet, amely a roma szót a cigánnyal helyettesítette volna a hivatalos kommunikációban, de a parlament elvetette.)

A roma szervezetek különféleképpen reagáltak a román közvélemény felbolydulására. Olyan is akadt, aki (Magdalena Matache megfogalmazása szerint) hirtelen támadt indulatból beállt a fősodorba. – Akik kéregetnek, azoktól meg kell vonni a szociális segélyt, ha pedig nem fizetik ki a bírságot, közmunkára kell fogni őket – követelte a roma kisebbség parlamenti képviselője. Nicolae Paun hamarosan előterjeszti a parlamentben törvénytervezetét a koldulás betiltásáról. A Romani CRISS képviselője szerint a kezdeményezés többet árthat, mint használ. – Különbséget kell tenni az emberkereskedő és az áldozat között, illetve meg kell nézni, hogyan integráljuk a társadalomba azokat, akiket a bűnszövetkezetekből „kiszakítunk” – figyelmeztetett.