Nincs megállás a görög lejtőn
Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter kérésére az athéni kormány szerdán ülést tartott, majd döntött az országot „lélegeztetőgépen” tartó nemzetközi intézmények által elvárt költségvetési megtakarításokról.
Még az idén számos állami intézmény szűnik meg, így elbúcsúzhat munkahelyétől mintegy harmincezer közalkalmazott is EliaszMoszialosz kormányszóvivő közlése szerint.
A kétharmadára szállítják le az adóköteles jövedelemhatárt, az 55 éves koruk előtt nyugdíjba vonultak egy része pedig novemberben járadéka negyvenszázalékos megcsappanására számíthat. – Azt az üzenetet közvetítjük a nemzetközi piacoknak és európai partnereinknek egyaránt, hogy Görögország eleget tesz kötelezettségeinek – mondta Moszialosz, akit a csütörtöki The Los Angeles Times idéz.
A fájdalmas intézkedésekről közvetlenül azután döntöttek, hogy a trojkaként emlegetett hitelező intézmények (a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Euró pai Központi Bank) képviselői amegelőző két napon tárgyaltak a kormánynyal. A bejelentések egyáltalán nem okoztak meglepetést: a trojka nemrég felfüggesztette a megbeszéléseket, és megszorításokat szabott azok felújításának előfeltételéül. Az elhalasztott reformok, a megakadt privatizáció, valamint a kiadások és a bevételek között tátongó űrt mutató fizetési mérleghiány miatt elégedetlen intézmények hiteles fiskális stratégiát követelnek, valamint legfeljebb 6,5 GDP-százalékos költségvetési hiányt – írta a Times. Ez utóbbi így is több mint kétszerese az Európai Unióban megengedett deficitplafonnak.
A kormányilletékesek sem tagadják, hogy a nemzetközi nyomás nélkül országuk nem állna fenntartható pályára. Ám ez nem oszlatja el sem a görög államcsőddel kapcsolatos félelmeket (a Fitch hitelminősítő már ezt tartja a reális lehetőségnek), sem a 16 százalékos munkanélküliségi rátával is sújtott lakosság felháborodását. Csütörtökön munkabeszüntetéssel tiltakoztak a tömegközlekedési dolgozók. Októberben a közalkalmazottak következnek, és általános sztrájkra is számítani lehet.
– Hozzászoktunk már az ilyesmihez, megtanultunk együtt élni vele. Nincs most az utcán káosz, noha sem a tömegközlekedési eszközök, sem a taxik nem járnak ma – mondta lapunknak Athénből adott telefoninterjúbanEliasz Maglinisz, a Kathimerini című országos lap újságírója. Hozzátette, hogy az emberek egyre jobban érzik a megszorításokat, most éppen az adóhivatal „bombázza” őket újabb fizetési felszólításokkal. – Ám a gond az, nem tudjuk, meddig megy ez így. Nagy a bizonytalanság. A kormány inkább a probléma, nem pedig a megoldás része: nem látszik a politikájuk irányvonala. Széles körű összefogásra lenne szükség a politikai pártok között, mint amilyen Portugáliában vagy Írországban volt – állította Maglinisz.
A görög fejleményektől nemcsak az euróövezeten belül, főleg a legnagyobb hitelező Németországban tartanak, hanem az egész világon. Csütörtökre virradóra Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter globális bankválságot emlegetett arra az esetre, ha Európa nem tudja megfelelően kezelni az immár évek óta húzódó görög adósságkrízist. Flaherty, akit a Reuters idézett, azt mondta: Athén gondjai a G20-országcsoport washingtoni értekezletén is a megbeszélések fókuszában állnak. A G7-országok közül a 2008-as hitelválságot legjobban átvészelt Kanada pénzügyminisztere azt javasolja: az euróövezet pénzügyi mentőalapját 440 milliárd euróról ezermilliárdra kellene emelni, és beszállhatna – például kötvényvásárlással – a feltörekvő gazdaságokat tömörítő, úgynevezett BRIC-országcsoport is (Brazília, Oroszország, India, Kína).
Vita dúl a szlovák koalícióban
Semmilyen nyomásra nem szavazzuk meg a Görögországnak nyújtandó újabb hitelcsomagot. Sosem járulunk hozzá ahhoz, hogy nálunk gazdagabb és felelőtlen ország adósságait adófizetőink pénzéből mi is fizessük. Még akkor sem, ha emiatt szétesik a kormánykoalíció – szögezte le Richard Sulík, a szlovák SaS elnöke. Pártja tizenhat oldalas röpiratban érvelt az újabb mentőcsomag ellen, amelyben Szlovákiának a már elfogadott 4,4 helyett 7,7 milliárd euróra kellene kezességet vállalnia, és öt éven belül 659 millió eurót kell befizetnie az alapba. Ivan Miklos pénzügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járna, ha Szlovákia most nem lenne szolidáris a többi euróövezeti állam törekvéseivel. Robert Fico, a legerősebb ellenzéki párt, a Smer elnöke igyekszik a saját hasznára fordítani a koalíciós vitát.
– A Smer képviselői megszavazzák a második görög csomagot, ha a kormánypártiak beleegyeznek a jelenlegi megbízatási időszak lerövidítésébe és az előre hozott képviselőházi választások mielőbbi kiírásába – ajánlotta. A volt kormányfő ajánlata érthető, a Smer támogatottsága negyven százalék körüli.
Bugár Béla, a kormánypárti Híd elnöke azzal a mentőötlettel állt elő, hogy a második görög mentőcsomaggal kapcsolatos parlamenti voksolást kössék össze a jelenlegi kormány iránti bizalmi szavazással. Javaslatát a pénzügyi tárca vezetője is támogatja. (Szilvássy József)
