ENSZ-szavazás előtt: Nem lesz csoda a Szentföldön
Az igazi békét csak a palesztinok és az izraeliek közösen tudják megvalósítani. A béke kemény munka, és nem ENSZ-határozatok eredménye – mondta tegnap Barack Obama New Yorkban arról a kezdeményezésről, amely Palesztinát állammá nyilvánítaná az „1967-es határok” mentén.
Az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében közölte: a béke csak kompromisszumok árán érhető el, és csak akkor, ha a két fél megtanulja a másik szemével látni a világot. Obama lapzártánk után találkozott Mahmud Abbasz palesztin elnökkel, akit megpróbál lebeszélni arról, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsához forduljon a teljes ENSZ-tagság érdekében, és tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel is.
Ciszjordánia palesztin nagyvárosaiban több ezren vonultak utcára, hogy támogassák a kezdeményezést. A beszédek visszatérő eleme volt a „Le az amerikai vétóval!” felszólítás. Több helyen összetűztek a palesztin tüntetők és az izraeli biztonsági erők.
Az izraeli és palesztin diplomaták kedden még Gabon, Bosznia-Hercegovina és Nigéria támogatásáért versengtek, hogy az ENSZ BT ezen nem állandó tagjai ellenezzék vagy támogassák a kezdeményezést. A palesztin sikerhez az kell, hogy a BT tizenöt tagjának kétharmada támogassa, és senki se vétózza meg a javaslatot – majd a közgyűlés kétharmadának szavazatára is szükség van, mielőtt Palesztina a 194. ENSZ-tagállammá válhat. A nem állandó BT-tagok közül eddig Németország és Kolumbia jelezte, hogy nem támogatja a palesztin állam ilyen módon történő megalakulását. Washington is közölte, hogy vétót emel.
A Palesztin Felszabadítási Szervezet, amely a palesztinokat képviseli az ENSZ-ben, magasra tette a mércét, amikor – a biztos amerikai ellenszavazat tudatában – a Biztonsági Tanácshoz fordult. A másik lehetőség, hogy a megfi gyelői státuszukat próbálják „tagsággal nem rendelkező állammá” cserélni, amelyhez elég a közgyűlésben a tagállamok egyszerű többségének jóváhagyása is. Így lehetőségük nyílna arra, hogy csatlakozzanak az ENSZ különböző szervezeteihez.
Bár azonnali, kézzelfogható változást aligha hoznak a szavazások az egyszerű palesztinok életében, Abbasz elnök szerint a cél, hogy ezután „egy ENSZ-tag pozíciójából tudjanak tárgyalni Izraellel”. A lépést a frusztráció szülte: csaknem húsz évvel ezelőtt jött létre az oslói békeszerződés, amely átmeneti megállapodásnak készült, de azóta érdemben nem történt előrelépés a béke vagy az államiság felé. Sokakat lehetne hibáztatni ezért. De a folyamat oda vezetett, hogy hiába közölte kedden is Izrael ENSZ-nagykövete, Ron Prosor, hogy Benjamin Netanjahu akárma hajlandó lenne leülni a tárgyalóasztalhoz, a palesztin vezetés ma már olyan biztosítékokhoz ragaszkodik, amelyek garantálják a megbeszélések érdemi súlyát. A legutóbbi ilyen biztosíték az Obama által is szorgalmazott, ciszjordániai zsidó telepek építésének befagyasztása volt. Ám a moratórium nem vonatkozott Kelet-Jeruzsálemre (amelyet a palesztinok fővárosuknak akarnak), és az építkezések végleges leállítását maga Netanjahu sem gondolta komolyan.
Abbasz eközben lépéskényszerben is van a rivális palesztin szervezetekkel, különösen a Hamasszal szemben. A palesztin vezetésnek rendkívül kellemetlenül jött a januárban az al-Dzsazíra arab hírtelevízió által kiszivárogtatott dokumentumcsomag, amely szerint Abbaszék hajlandók lennének elfogadni, hogy csak „szimbolikus” mennyiségű palesztin menekült térjen vissza az országba. A menekültek ügye a legnagyobb izraeli félelelem, a legmakacsabb palesztin tabu.
Ramallah fel akarja rúgni a status quót. Ehhez lendületet nyerhetnek az arab tavaszból és Izrael fokozatos elszigetelődéséből is. Az elmúlt két évben Szalam Fajjad palesztin miniszterelnök rengeteg energiát fektetett az intézmények megerősítésébe, az adományozó amerikaiak és európaiak megelégedésére. A palesztin hatóság biztonsági erőit az amerikaiakkal együttműködésben képezték ki. Ramallah érvei szerint eleget tettek az állammá válás kritériumainak.
A palesztin vezetés vállalja a konfrontációt az Egyesült Államokkal is. Washington vétójának komoly politikai ára lehet az arab és muszlim világban, annak ellenére, hogy Barack Obama az elmúlt időszakban megpróbálta rendezni országa viszonyát a térséggel. Cipi Livni izraeli ellenzéki vezető Netanjahut vádolta azzal, hogy kormánya „diplomáciai hülyesége” miatt szorul sarokba az Egyesült Államok. Netanjahu és Abbasz pénteken tartanak beszédet az ENSZ-közgyűlés előtt. A palesztin elnök ezután nyújtja be hivatalosan a kérelmet, amelyről a BT csak később szavaz. Csodára azonban ő sem számíthat. Ahogy Akiva Eldar, a Haarec izraeli napilap publicistája emlékeztet: a New York-i események után Abbasz még mindig a jordániai Ammánba repül vissza, ahonnan autó viszi át a Jordán folyó feletti hídon, hogy izraeli határőrök átvizsgálják a konvojt, majd útjára bocsássák a következő ellenőrző pontig.
