Schmitt Pál köztársasági elnök gesztust tett a La Paz-i börtönben immár több mint két éve raboskodó Tóásó Előd érdekében. A bolíviai hatóságok terrorizmussal, helyi vezetők, köztük Evo Morales elnök meggyilkolására szőtt összeesküvéssel vádolják Tóásót.

Cochabamba, 2011. április 14. TÓÁSÓ Előd magyar-román állampolgár előzetes meghallgatására érkezik egy cochabambai bíróságra. Tóásót másokkal együtt azzal vádolják, hogy merényletre készült a bolíviai elnök ellen. Tóásót 2009. április 16-án egy Santa Cruz-i szállodában végrehajtott műveletben fogták el, amelynek során agyonlőtték a magyar-bolíviai-horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardót és a magyar Magyarosi Árpádot, valamint egy ír férfit. A Tóásó trikóján olvasható spanyol felirat jelentése: "Autonomista vagyok, nem terrorista". (MTI/EPA/Jorge Abrego)

Mint a magyar állami televízió beszámolt róla, Schmitt New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés nyitányát megelő zően találkozott a bolíviai államfővel. A megbeszélés alapvetően másról szólt, része volt ugyanis azoknak a magyar diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyekkel támogatást keresünk a Biztonsági Tanács nem állandó tagságának elnyeréséhez.

Schmitt Pál Bolívia történetének első indián elnökét azzal győzködte, hogy a Magyarországon végzett mintegy 150 bolíviai diákra – akik közül sokan immár kormánytényezők, illetve vezető szerepet töltenek be az ország társadalmának különböző fontos szegmenseiben – támaszkodni lehetne a kétoldalú kapcsolatok erősítésében. Tegyük azért hozzá, hogy a 150 bolíviai diák a Kádár-rendszerben tanult nálunk, miként a fejlődő világ más államaiból is számosan. Bolíviával a kapcsolatok mára gyakorlatilag a nullára redukálódtak, a követségünket már rég bezártuk La Pazban. Ráadásul vajmi kevés a közös nevező az Egyesült Államokat imperialista hatalomnak tekintő Hugo Chávez venezuelai elnök és Raúl Castro kubai államfő szoros szövetségesének számító Evo Moralesszel.

Hazánk egykori madridi nagyköveteként Schmitt tolmács nélkül, spanyolul beszélgetett a bolíviai elnökkel, s ez segíthetett abban, hogy felvesse a két ország közötti szinte egyetlen közvetlen, ám ugyancsak kényes témát, a bolíviai–magyar–horvát Rózsa Flores Eduardo vezette csoport ügyét. Ez az a történés, amely által Magyarország a nemzetközi terrorizmus érintettje lett, legalábbis Evo Morales kormányzata szerint. Rózsa Flores indulása előtt adott interjújában azt mondta, hogy szűkebb szülőföldje autonómiára törekvő (főleg európai felmenőktől származó) vezetésének kérésére utazik ki megvédeni Santa Cruz tartományt a központi (az indiánok érdekeit képviselő) kormányzat fenyegetésével szemben. Ezt a felvételt a magyar televízió azután játszotta le, hogy a világot bejárta a hír: 2009. április 16-án a Santa Cruz-i Las Americas szállodában a rendőrség kommandós alakulata megölte Rózsa Florest, a szovátai Magyarosi Árpádot és az ír Martin Dwyert. Tóásó Elődöt és a bolíviai–horvát Mário Tádicot pedig őrizetbe vették. (Korábban a csoport nagyobb volt, néhányan a Székely Légiót is megjártak közül csatlakoztak átmenetileg Rózsáékhoz.)

Schmitt azt a reményét fejezte ki Moralesnek, hogy a szovátai születésű, magyar állampolgárságú Tóásó ügyében igazságos ítélet születik, és kérte: ha esetlegesen elítélik, akkor a vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében Magyarországon tölthesse le börtönbüntetését. Értékelendő köztársasági elnökünk gesztusa, már csak azért is, mert voltak a magyar sajtóban olyan hangok is, amelyek hiá nyolták a külügyminisztérium fellépését.Hiszen elképzelhető, hogy a fiatal ember csupán naiv, kalandkereső áldozat volt Rózsa Flores akciójában, amelyről kiderült, hogy a bolíviai titkosszolgálat gyakorlatilag a kezdetektől tudott róla, s beépítette informátorait a csoportba.

Várhatóan szeptember 27-én kerül sor Tóásó és Tadic, valamint a Santa Cruz-i finanszírózók tárgyalására. Az időközben hozott törvénymódosítás szerint a terrorizmust és a szeparatizmust 30 évi börtönnel sújthatják Bolíviában.