Ám a számláikat nem fizető közkórházakbamostmár kevesebb készítményt küldenek. „Egyes görögországi intézmények négyöt éve nem egyenlítik ki a számlákat. Tennünk kellett valamit, különben csak tovább halmozódik a sokmillió eurós adósság” – fűzte hozzá Schmitt.

Meglehetősen reménytelennek tűnik a helyzet, noha a svájci vállalat már tavaly felhívta a kórházak, illetve az athéni egészségügyi minisztérium figyelmét a problémára. „Azt tanácsoljuk a betegeknek, hogy ha az állami kórházban nem kapják meg a gyógyszert, próbálják beszerezni egy magánpatikában. Utána, ha injekcióról vagy infúzióról van szó, vigyék vissza a kórházba, ahol majd beadják nekik” – magyarázta a Roche szóvivője. Az eddigi tapasztalatok szerint a nem állami szektor jóval lelkiismeretesebben fizeti ugyanis a számlákat.

Nem csak a válság sújtotta Görögországra jellemző a közkórházak eladósodása, hasonló gondokkal küzd jó néhány egészségügyi intézmény Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is. De mint Claudia Schmitt hangsúlyozta, a görög eset Európában egyedülálló, mert ott az egész országra jellemző a probléma, míg a többi dél-európai EU-tagállamban „csak” egyes kórházakra vagy régiókra. A gyógyszeripari cég mindenesetre a spanyol–portugál–olasz trióra is külön odafigyel, és igyekszik időben figyelmeztetni a hatóságokat.

Hatalmas összegekkel tartoznak a görög kórházak jó néhány gyógyszergyártónak – riadóztat a Gyógyszeripari Vállalatok Görögországi Egyesülete. Az államilag finanszírozott kórházak az elmúlt másfél évben a nekik szállított készítményeknek csupán a 37 százalékát fizették ki.

„Nem a gazdasági válsággal kezdődtek a görög kórházak fizetési gondjai” – válaszolta a Népszabadság érdeklődésére Frédéric Vincent, az Európai Bizottság egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szóvivője. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU-nak nincs hatásköre a tagállamok egészségügyi helyzetével foglalkozni, vagyis európai mentőakcióra ezúttal nem lehet számítani. Már csak azért sem, mert egy svájci magáncég kereskedelmi alapon meghozott döntéséről van szó. Más kérdés, hogy a görög egészségügyet az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri. Vincent példaként említette, hogy Görögországban a GDP (bruttó hazai termék) 2,4 százalékát költik gyógyszeripari termékekre, míg az uniós átlag csak 1,7 százalék. Márpedig az indokolatlanulmagas gyógyszerárak szintén az egészségügyi rendszer működési gondjaira utalnak.

„Az EU és az IMF pénzügyi mentőcsomagja az elmúlt egy évben biztosította a görög állam finanszírozhatóságát. És bár az Athén által elfogadott reformprogram az egészségügyi szektor átalakítására is hangsúlyt fektet, még mindig sok a probléma” – érzékeltette lapunknak Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szóvivője, hogy az unió támogatása sem old meg mindent. Amadeu Altafaj Tardio is megemlítette: Görögországban jó ideje bevett gyakorlat, hogy a társadalombiztosítás, illetve a kórházak késve fizetnek a gyógyszercégeknek.

S mivel Görögország az EU-átlagnál többet költ gyógyszerekre, Altafaj Tardio szerint egyáltalán nem meglepő, ha a válság közepette a gyógyszerkasszából is kiszipkázzák a pénzt. Az Európai Bizottság nem tehet mást, mint hogy arra inti az athéni kormányt: a betegekre is legyen tekintettel. Ugyancsak a páciensek érdekeit próbálja védeni a Roche. Mint Claudia Schmitt elmondta, a legsürgősebb szereket, például a HIV-fertőzés elleni vagy a szervátültetés után szükséges, úgynevezett immunoszupreszszív készítményeket mindenképpen szállítják, bármi is történjen.

37%

A GÖRÖG állami kórházak a nekik szállított gyógyszerek 37 százalékát fizették ki az elmúlt másfél évben.