Csörgőkígyó mint kábítószerfutár
Mexikóban nem számít ritkaságnak állatkertet találni egy-egy drogbáró vidéki főhadiszállásán. Amikor Zambadáét felszámolták, a hatóságoknak 200 vadat kellett más állatkertek gondjára bízniuk. Egyre-másra előkerülő sorstársaik miatt ma már sok állatkertre ki lehet függeszteni a „megtelt” táblát: csak egy idén júliusi háromnapos razzia során 5500 állatot foglaltak le országszerte.
A kábítószerbárók felvágási hajlama határtalan:magánállatkertjeikben párducok, sarki farkasok és fehér tigrisek is élnek, de állítólag létezik olyan park, amelybe kafferbivaly, zsiráf és Thomson-gazella egyaránt legelészik. A nagyragadozókkal megesik, hogy barbár módon kitépik fogaikat és karmaikat, nehogy belemarjanak „gazdáikba”.
A megalománia az egyik legjobb gengszterfilmek valószínűleg felülmúlhatatlan remekéből, a Sebhelyesarcúból származik. Brian de Palma 1983-as alkotása az amerikai rapperek mellett Mexikóban is kötelező mű a drogbárópalánták számára. Így nem meglepő, ha sokan követik az Al Pacino megszemélyesítette főhőst, aki filmbéli mátkájának (Michelle Pfeiffer) tigrist ad ajándékba az esküvő napján.
Amennyire egzotikusak az állatfajok, olyan sokoldalú a felhasználásuk is. Pár éve a mexikói sajtó hosszan cikkezett arról, hogy a brutalitásáról hírhedt Zetas-kartell oroszlánokkal és tigrisekkel falatja fel a rivális bűnbandák tagjait. Az évi 40 milliárd dolláros haszonnal kecsegtető kábítószerpiacért késhegyig megy a küzdelem: 2010 végéig a kartellháborúkban közel 35 ezer ember halt meg. Mindenesetre az amerikai Kábítószer-ellenes Ügynökség (DEA) sokat látott ügynökei is meglepődtek, amikor egyszer élő csörgőkígyók gyomrából került elő a drog. Dupla a haszon: az USA-ba tartó illegális állatkereskedelem fő útvonala is Mexikón át vezet.