'Nem osztályharc, matematika'
A javaslatból aligha lesz törvény, ám az amerikai elnök ezzel megtette az „első tétet” a most kezdődő költségvetési csatározásban. Ennek során a hat demokrata párti és hat republikánus politikusból álló költségvetési „szuperbizottságnak” kell előállnia egy olyan tervvel november 23-ig, amely a következő évtizedben 1200 milliárd dollárral csökkenti a szövetségi költségvetést. Ellenkező esetben automatikus, „fűnyírószerű” megszorítások lépnek életbe.
Elemzők hangsúlyozzák: a költségvetési bizottság valószínűleg nem fogja figyelembe venni az Obama-javaslatot, ám nem is ez a lényege. A sajtóban populistának is nevezett terv sokak szerint már a 2012-es elnökválasztási kampány része: Obama élesebbé kívánja tenni a kontrasztot a demokraták és a republikánusok között, és megmutatni, hogy kiáll a középosztály mellett.
A csomag részleteit a Fehér Ház már korábban kiszivárogtatta, így a Rózsakertben elmondott hétfői beszédének nagy részét az amerikai elnök már arra szánhatta, hogy szenvedélyesen érveljen az adórendszer igazságosabbá tétele mellett. – A középosztálybeli családoknak nem szabad a fizetésük nagyobb hányadát befizetniük adóként, mint a milliomosoknak és milliárdosoknak – mondta. Az elképzelés lényege, hogy a megszorítások mellett a gazdagok adóterheinek növelésével csökkentenék a költségvetési deficitet. A terv felét, azaz 1500 milliárd dollárt tenne ki az adóemelés. Ennek több mint ötven százalékát a George W. Bush által bevezetett, a magas jövedelműeknek adott adókedvezmények „kivezetése” jelentené – a Bush-féle „bónuszok” jövőre lejárnak, Obama nem újítaná meg azokat. A további 700 milliárdot úgy nyernék meg, hogy bezárnák a kiskapukat. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb lehetőség lesz az adóalap csökkentésére.
Az adóemelés része lenne még a „Buffett-adó” is, amelyet a híres omahai befektetőről, Warren Buffettről neveztek el. A filantróp multimilliárdos már évekkel ezelőtt is arra panaszkodott, hogy kisebb kulccsal adózik, mint az asszisztense. Obama a vagyona négyötödét jótékony célra felajánló üzletemberről elnevezett adónem keretén belül adóminimumot határozna meg azok számára, akik évi egymillió dollárnál többet keresnek. Ám a névtelenül a sajtónak nyilatkozó, a tervet kiszivárogtató illetékesek hangsúlyozták: ettől az adónemtől nem várnak jelentős bevételt, ezért nem is számoltak vele a jelenlegi terv készítésénél, mert ez inkább csak „irányelv”.
Az elnök 1100 milliárd dollárt azzal spórolna meg, hogy hazatérnek az amerikai csapatok Irakból és Afganisztánból – igaz, jegyzik meg máris a kritikusok, ebben nincs semmi új. A szociális kiadásokat is csökkentené, ám itt a számok sokkal alacsonyabbak, azaz az elnök alig-alig nyúlna hozzá az idősek és a szegények egészségügyi ellátásának költségeihez. Az időskori betegellátásra való jogosultság korhatárát a korábbi tervekkel ellentétben nem emelné 65-ről 67 évre, és a rászorulók állami nyugdíjrendszerén sem változtatna – ismertette a részleteket a The New York Times.
Obama közölte: minden olyan tervet megvétóz, amely úgy csökkenti a Medicare, azaz az idősek és fogyatékkal élők egészségügyi támogatását, hogy azzal párhuzamosan viszont nem emeli meg a gazdagok adóterheit. – Nem fogadunk el olyan egyoldalú megállapodást, amely a legkiszolgáltatottabb rétegeknek okoz fájdalmat – mondta beszédében. A republikánusok azonnal elutasították a tervet. – A masszív adóemelés, a képzeletbeli megtakarítások és a hazardírozás a szociális ellátórendszerek reformjával nem megoldás a gazdasági növekedés vagy a munkahelyteremtés beindítására vagy akár egy valódi hiánycsökkentésre – közölte Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője. Majd a képviselőház elnöke, John Boehner is elutasította a tervet, amely szerinte nem oldja meg az ország pénzügyi problémáit, s nem tesz hozzá a költségvetési „szuperbizottság” munkájához sem – jelentette a Reuters. Republikánus képviselők már a beszéd előtt azzal vádolták az elnököt, hogy „osztályharcot” akar kirobbantani az országban. Obama erre már tegnapi beszédében válaszolt: „Nem osztályharc ez, hanem matematika.”
