Most mindenesetre Reinhard Prigge, Michael Fromm és Volker Lambach a győzelmüket ünnepelhetik. A Lufthansa három volt kapitánya először német bíróságokhoz fordult, amiért hatvanévesen nyugdíjba küldték őket, ahelyett, hogy hatvanöt éves korukig meghosszabbították volna a munkaszerződésüket. Csakhogy a német légitársaság kollektív szerződése (amelyet a pilóták szakszervezete, a Vereinigung Cockpit írt alá) kötelezően előírja a hatvanéves korhatárt.

Összeegyeztethető-e a kollektív szerződés az EU-joganyaggal? – érdeklődött ezek után a német szövetségi munkaügyi bíróság az uniós jog felett őrködő, luxemburgi kollégáknál. A válasz egyértelmű volt: nem. Ha valami, akkor a diszkrimináció tilalma aztán szentségnek számít az unióban, márpedig az Európai Bíróság szerint a Lufthansa által bevezetett korlátozás az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés.

Igazat csak annyiban adtak a kontinens egyik legnagyobb légitársaságának, hogy a hatvan év feletti pilótáknál másutt is korlátozásokat vezetnek be. A nemzetközi gyakorlat szerint hatvan- és hatvanöt éves kor között a pilóták csupán akkor repülhetnek, ha több pilótából álló személyzet tagjai, és a kollégáik még nem töltötték be a hatvanat. Ám a luxemburgi bíróság mindjárt figyelmeztet: „Bár e tevékenység gyakorlása korlátozható, a teljes tilalom meghaladja a légi közlekedés biztonságának védelméhez szükséges mértéket.”

Érdekes, hogy a döntésnek a 4200 pilótát érintő kollektív szerződés aláírója, a Vereinigung Cockpit nem örül. A szakszervezet szóvivője közölte, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ügyében sosem volt nézeteltérésük a Lufthansával – sőt kimondottan azzal érvelt, hogy orvosi adatok is azt mutatják: a pilótáknak hatvan év fölött fel kell hagyniuk a repüléssel. Ekkor már csökken a látás, valamint a koncentrációs és a koordinációs képesség. A német légitársaság mindössze annyit reagált, hogy a szakszervezettel egyeztetve igyekszik megoldást találni.

A Malév a jelenleg hatályos nyugdíjtörvény alapján jár el a pilóták esetében is – tájékoztatták lapunkat a légiközlekedési vállalatnál. (A nyugdíjkorhatár Magyarországon most hatvankét év, amelyet fokozatosan, évek alatt akarnak felemelni hatvanötre.) Hozzátették, hogy a kollektív szerződés a Malévnál nem tartalmaz erre vonatkozó, eltérő szabályokat.

Nem volt ilyen szerencséje másik két német munkavállalónak, Colin Wolfnak és Domnica Petersennek. Colin 29 évesen jelentkezett a frankfurti tűzoltókhoz, de elutasították őt. Noha a korhatár harminc év volt, a fiatalember a legközelebb esedékes felvételnél már 31 éves lett volna. Nem adta fel, és kártérítést követelt a frankfurti bíróságon, amely az Európai Bíróságtól kért tanácsot. Ezúttal azonban az a válasz érkezett: hiába a diszkriminációt tiltó EU-irányelv, a nemzeti intézkedés indokolt. A tűzoltáshoz ugyanis kiváló fizikai képességekre van szükség, annál is inkább, mert a lángok leküzdése mellett emberi életeket kell menteni.

Egy kis dorgálást is vegyítettek az ítéletbe Petersen doktornő ügyében. Ő azt a határozatot támadta meg, amely szerint a német társadalombiztosítóval szerződött fogorvosként csak addig dolgozhat, amíg be nem tölti a 68. életévét. Annyit a luxemburgi bírák is megengedtek, hogy a tagállamok maguk döntsék el, a betegek érdekében előírnak-e felső korhatárt az orvosok munkavégzéséhez – de az már nem tetszett nekik, hogy a korlátozás csak a „körzeti” fogorvosokra vonatkozik. Itt már nyilvánvalóan pénzről van szó: a németországi páciensek kilencven százaléka a kötelező egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik.

Egyszóval, alkalmazott legyen a talpán, aki átlátja, mikor éri őt hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Bíróság rendre elismétli, hogy az egyenlő bánásmódról szóló irányelv alól felmentést kaphatnak a munkáltatók, ha egy adott „fizikai képességgel való rendelkezés lényeges és meghatározó feltétele valamely szakmai tevékenység gyakorlásának”. Egy biztos: repülőt vezetni, tüzet oltani és fogat fúrni nem ugyanaz.

Távolodnak a brit nyugdíjas évek

Az eredeti tervekhez képest tíz évvel előbbre hozná a brit konzervatív–liberális kormány a nyugdíjkorhatár felemelését 67 évre, tekintettel a brit lakosság várható élettartamának gyors ütemű hosszabbodására.

A The Observer című lapnak nyilatkozó kormányilletékesek szerint a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 65 évről valószínűleg 2026-ban emelkedne 67 évre.

A Munkáspárt vezette előző brit kormány menetrendje szerint a nyugdíjkorhatár 2036-ban érte volna el a 67 évet, 2046-ra pedig a 68 évet.

Steve Webb nyugdíjügyi államtitkár – aki a mostani kabinetben a Liberális Demokratákat képviseli – azonban a lapnak elmondta, hogy a kormány szerint ez a korhatár-emelési menetrend „túl lassú, mindenki tisztában van vele, hogy egyre tovább élünk”.

Hozzátette: amikor az emberek „megérik a nyolcvanas éveik végét, sőt a kilencvenes éveiket, a kormány úgy gondolja, hogy lépnie kell az ügyben”. Konkrét időpontot nem említett Webb arra, hogy mikor emelkedik 67 évre a nyugdíjkorhatár. A The Observer által név nélkül idézett kormányforrások szerint a „legvalószínűbb lehetőség” 2026.

Eközben egy európai parlamenti jelentés megállapítja, hogy enyhíthetne az EU munkaerőgondjain, ha nagyobb arányban sikerülne a munkaerőpiacon tartani – vagy oda bevonni – a nyugdíjkorhatárhoz közeledő nőket. A strasbourgi plenáris ülésen a napokban megszavazott dokumentum szerzője, a szlovákiai magyar Bauer Edit (MKP) emlékeztetett arra, hogy ez a csoport az egyik legelhanyagoltabb az uniós munkaerőpiacon: az ötvenes éveikben járó nők foglalkoztatottságának aránya mindössze 37 százalék. Az ötvenes nőknek többszörös diszkriminációval kell szembenézniük, hiszen gyakran éri őket hátrányos megkülönböztetés a nemük és a koruk miatt is. (MTI)

A német pilóták szakszervezetének tagja. Veszi a kalapját?