A skandináv országban az elmúlt választási kampányokat olyan témák uralták, mint a bevándorlás, az euró bevezetése, az európai integráció vagy a szociá lis ellátórendszer reformja.

Ám a ma urnákhoz járuló dánok választását elsősorban az fogja meghatározni, hogy a gazdasági válság kezdete óta az országban 175 ezer munkahely szűnt meg, a növekedés megállt, a költségvetés hiánya 4,6 százalék, míg 2008-ban többlettel zárt az ország – emlékeztet a brit The Guardian.

A gazdasági válság és a jobboldali kormánnyal szembeni elégedetlenség a közvélemény-kutatások szerint – az európai trendekkel szemben – a baloldal előretöréséhez vezet.Minden jel arra mutat, hogy ha csupán néhány százalékkal is, de a Helle Thorning-Schmidt vezette, négy pártból álló „vörös blokk” nyeri meg a választásokat, véget vetve a jobboldali koalíció, a „kékek” tízéves hatalmának. Ezzel a miniszterelnöki székbe Dánia történetében először nő ülhet: a 44 éves, kétgyermekes Thorning-Schmidt. Felmérések szerint a vörös koalíció 52,8 százalékot kap, ami 5,8 százalékkal több, mint amire a kormányoldal számíthat – írja a Reuters.

A vörös koalícióban meghatározó Szociáldemokrata Párt – az 5,6 milliós ország parlamentjének második legerősebb pártja – közel áll a szakszervezetekhez. A válságon a gazdagok adójának emelésével és a munkaidő heti egy órával való növelésével segítene. Ellenzi a jelenlegi kormány terveit a korkedvezményes nyugdíjak eltörlésére vonatkozóan. A jelenlegi kormány egy 10,8 milliárd koronás (körülbelül 420 milliárd forintos) élénkítő csomaggal indítaná be a gazdaságot, és azzal kampányol: a baloldal adóemelési javaslata minden családtól évi egymillió forintnak megfelelő dán koronát venne el.

A választások végeredményében az is fontos szerepet fog játszani, hogy mennyi szavazatot kap az eddig „királycsináló” szerepben lévő szélsőjobboldali Dán Néppárt. Az 1995-ben alakult (a Progresszív Pártból kivált) formáció támogatottsága a legutóbbi választásokig folyamatosan nőtt: 2007-ben 13,9 százalékot szerzett. Az elmúlt tíz évben folyamatosan kívülről támogatták a dán kormányokat, amiért cserébe számos engedményt kaptak, többek közt szigorították a bevándorlási szabályokat. Az idegen- és muzulmánellenes, a jóléti állam megerősítését támogató populista párt azonban az előrejelzések szerint veszített népszerűségéből, a felmérések szerint 10,7 százalékon áll. Ennek oka, hogy a bevándorlás már nem olyan fontos téma a kampányban. Ráadásul ez az első nagy megmérettetés egy európai szélsőjobboldali párt számára a júliusban történt norvégiai tömeggyilkosság óta, amelyet az idegengyűlölő Anders Behring Breivik követett el.