A Haarec izraeli napilap minapi beszámolója szerint a hatóságok véglegesítik a Nyári magvak hadművelet terveit; ez hivatott elejét venni a tömeges rendbontásnak. Az ország több pontján is speciális kiképzéssel készülnek, és ilyenben részesítik a ciszjordániai zsidó telepeseket is. Felszerelik őket könnygázzal és kábítógránáttal, de az vitát szült Izraelben, hogy „kézikönyvvel” is felkészítsék-e őket arra az esetre, ha palesztin fenyegetéssel találkoznak. Egy ilyen szabályzat ugyanis biztatásnak tűnhet, hogy avatkozzanak be akkor is, amikor pedig nincs erre szükség. A katonaság számára meghatározzák a záróvonalat, amelyet átlépve az erőszakos tüntetők számolhatnak azzal, hogy lábon lőhetik őket. Készülnek a tágabb értelemben vett polgári védelemre is. Kalkulálnak az üzemanyag- és élelmiszerkészletek megcsappanásával, ezért a benzinkút- és bolttulajdonosoknak előírták: töltsék fel a tartályokat, polcokat. Megerősítik továbbá a vízellátás és a távközlés sebezhető pontjainak védelmét. (Munkatársunktól)

A közgyűlés hagyta jóvá Izraelt is

A tervezett palesztin államisághoz hasonlóan Izrael kikiáltásához is az ENSZ adott nemzetközi felhatalmazást, mégpedig a Palesztina (akkori brit mandátumterület) felosztására vonatkozó terv közgyűlési elfogadásával 1947-ben. A felosztás azt a megoldást javasolta, amelyet a nemzetközi közösség azóta is szorgalmaz, vagyis egy zsidó és egy arab állam létrehozását. Ezeket 1948. október 1-jéig kiáltották volna ki a terv szerint. 1947 novemberében az ENSZ – a mainál persze sokkal kisebb létszámú – közgyűlése meg is szavazta a határozattervezetet 33:13 arányban, tíz tartózkodás mellett. Az ellenzők zöme arab vagy egyéb, muzulmán lakosságú ország volt. A BT állandó tagjai közül az amerikaiak, a szovjetek és a franciák az Izrael kikiáltásának utat nyitó tervezet mellett voksoltak, míg a kínaiak (vagyis a mai tajvaniak) és a gyarmattartó britek tartózkodtak.

Utóbbiak azért, mert látták, hogy az nem fogadható el mindkét fél számára. London bejelentette, hogy egyoldalúan felszámolja a mandátumterületet 1948 májusában. A briteket az események igazolták: az ENSZ-határozat elfogadásának másnapján arab–zsidó háború tört ki a korábbi mandátumterületen, Izrael Állam 1948. május 14-i – a brit tervhez igazodó – kikiáltásának másnapján pedig az első arab–izraeli háború. (Munkatársunktól)

Netanjahu szemleutat tesz az egyiptomi határnál épített biztonsági kerítésnél