Tartalék főváros vészhelyzetre

Mi lesz az ország közigazgatásával, állami csúcsszerveivel, ha természeti csapás vagy terrortámadás éri a fővárost? A márciusi japán földrengés, a cunami és a fukusimai atombaleset hármas tragédiája óta ez a kérdés élénken foglalkoztatja a szigetországi döntéshozókat.

A japán tartalék főváros létrehozásának gondolata annyira komoly, hogy a Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium egy bizottsága ősszel vitatja meg a kivitelezés és a helyszín lehetőségeit. Olyan helyet keresnek, amely a törvényhozás mindkét házát, a legfelsőbb bíróságot és a minisztériumokat is be tudná fogadni. Egy japán kutatóintézet szerint az ideális hely hatvan–háromszáz kilométerre, maximum két órára lenne Tokiótól, messze az atomerőművektől, illetve a keleti parttól, amely a szeizmikusan nagyon aktív, negyvenezer kilométer hosszúságú, mélytengeri árkok és vulkánok által alkotott csendesóceá ni Tűzgyűrű mentén fekszik.

Számítások szerint egy pótfőváros felépítése kb. kétszázötvenmilliárd dollárba kerülne, és kétezer hektár területet kellene biztosítani, hogy hatszázezer ember számára megfelelő kapacitást tudjanak kialakítani. A Tokiótól ötszáz kilométerre található Oszaka máris jelentkezett, hogy szívesen felvállalná a szerepet. Oszaka azért is lehet jó választás, mert a vele lényegében összenőtt Kiotóban is van palota, ahova a császári udvart lehetne szükség esetén áttelepíteni. A márciusi, Japán északkeleti részét sújtott földrengést, de főleg a fukusimai atombalesetet követő bizonytalanságot követően ideiglenesen Oszakába tette át a székhelyét számos cég és nagykövetség is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.