Törökország hadihajókat is bevetne
A hírszerést is felügyelő politikus azt mondta a katari al-Dzsazíra tévének, hogy „török hadihajók olyan feladatot kapnak, hogy védelmet nyújtsanak török hajóknak, amelyek humanitárius segélyt visznek Gázába”. Így idézte a Hürriyet liberális török napilap elektronikus kiadása a nyilatkozatot, amelyet azonnal felkapott a nemzetközi média. Ez szinte háborús kihívást jelent, nem beszélve arról, hogy nyílt szembehelyezkedés a Palmerféle ENSZ-bizottság jelentésével. Ez ugyanis leszögezte, hogy a gázai blokád jogos volt, ahogy annak fő célja: megakadályozni a fegyverek beözönlését a Hamasz irányította területre. A török kormány a bizottságnak ezt a megállapítását vitatja.
Erdogan török miniszterelnök a megszokott hévvel vetette bele magát az ügybe. Korábban utalt rá, hogy küszöbönálló egyiptomi látogatása során személyesen megy el Gázába, s közös egyiptomi–török flottagyakorlatokat is ígért. Erdogan Kairóban felszólal majd az Arab Liga külügyminiszterei előtt, s ott szintén nagy teret szentel a török–izraeli kapcsolatok alakulásának, illetve lebontásának. Egy pénteki hír szerint az IHH iszlám jótékonysági szervezet ügyvédje átadott a bíróságnak egy listát, amely tíz izraeli katona nevét tartalmazta – állítólag ezek mind felelősek nyolc török és egy török-amerikai állampolgárságú aktivista haláláért. (Az IHH szervezte a segélyflottilla gyászos véget ért útját.) A török politikusok szinte versengenek egymással az Izrael-ellenes szólamokban. Abdullah Gül elnök a zsidó államot „hálátlannak” bélyegezte. Egy most közzétett török sajtófeltételezés szerint attól kell tartani, hogy Izrael ezentúl összejátszik majd a nemzetközileg terroristának bélyegezett Kurd Munkáspárttal (PKK). Ehhez képest derűlátónak kell nevezni Ehud Barak izrae li védelmiminisztert, aki szerint kár pánikszerűen reagálni az Erdogan-nyilatkozatra, mert a két ország végső soron egymásra van utalva.
Elemzők azt írják: Erdogan Izrael-ellenes retorikája főleg az arab világnak és hazai konzervatív táborának szól. Mindez a NATO-tag Törökország tábornoki karát is figyelmezteti, hiszen eddig igen közeli viszonyt ápoltak izraeli kollégáikkal. Ankara gyorsan le is állított minden katonai és hadiipari együttműködést Izraellel, pedig éppen a kurd felkelők elleni műveleteikben kaptak sok segítséget a zsidó államtól. Erdogan kormánya az elmúlt években meghirdette, hogy valamennyi szomszédjával békés, jó kapcsolatokat épít ki. Ez a tökéletes állapot azonban nem valósult meg. Kiderült, hogy képtelenek hatni Szíriára – bevetették a csendes diplomácia és a nyílt fenyegetés eszközeit is. Épp az utóbbi van soron. Hasonlóan nem jött be az iráni közvetítő szerep sem. Most török területen olyan NATO-lokátort állítanak fel, amely az Iránból kilőtt rakéták elfogásához szükséges.
Pár hónapja még attól volt hangos a térség, hogy a forradalmi változásokat élő arab világ a „török modellt” követhetné. De melyiket? Atatürk diktatórikus modernizációját, vagy Erdogan „iszlám gyökerű korszerűsítését”? Ez utóbbival kapcsolatban is sok a kétely. Már csak azért is, mert ebben a politikában a komoly gazdasági sikerek mellett eltűnnek a társadalmi és kulturális nyitás elemei. Jelzi ezt egyebek mellett, hogy a jelenlegi török kormányzatbanmilyen gyakran kapnak hangot az Oszmán Birodalom iránti nosztalgia hangjai. A szomszédoknál ez a történelemszemlélet nem éppen nyerő. (Sokan felvetik, hogy ezért felelős az EU is, amelynek sok országában hivatalos politikává lett a török csatlakozás elutasítása.)
Az amerikai diplomácia és a NATO is a két korábbi szövetséges közötti békülést szorgalmazná. Az amerikaiak dolgát persze nem könnyítik meg. Netanjahu izraeli kormányfő otthon a tavaly májusi flottillaellenes akció jogosságát ismételgeti. A kilenc halottat követelő elhamarkodott akció miatt nem fognak bocsánatot kérni – szögezte le megint.
