Mégis, ki irányítja a cseh külügyeket?
Klaus nem rejti véka alá, hogy az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után emigráló, egészen a rendszerváltásig váltakozva Bajorországban, Bécsben és Svájcban élő Schwarzenberget túlságosan németbarátnak tartja, aki világpolgárként nem érzékeli kellőképpen a cseh érdekeket. Ennek ellenére államfőként kétszer is kénytelen volt kinevezni külügyminiszternek. Másodszor tavaly július 13-án, amikor a kormánypárti TOP 09 jelöltjeként és a legnépszerűbb prágai politikusként tért vissza a cseh diplomácia élére. A főherceg támogatta Koszovó függetlenségének elismerését, a csehországi amerikai radarbázis felépítését, szorgalmazta a lisszaboni szerződés mielőbbi ratifikálását, mert szerinte valójában az árt leginkább az ország nemzetközi tekintélyének és a nemzeti érdekeknek, ha a csehek teljes jogú uniós tagságuk ellenére „rakoncátlan gyermekként viselkednek”.
Klaus az elmúlt héten elérkezettnek látta az időt a kemény ellentámadásra. A cseh nagykövetek hagyományos éves értekezletén leszedte a keresztvizet a cseh külpolitikáról, amely szerinte koncepciótlan, a külügyminiszternek fogalma sincs a valós gondokról. Nem elegendő csupán a közhelyek szintjén az euroatlanti kapcsolatokért munkálkodni, inkább az aggasztó válságjelenségekre kellene keresni a legjobb cseh válaszokat – vélekedett. Kirívó példaként említette, hogy a cseh diplomácia nem foglalkozik az európai integráció jelenlegi válságának, továbbá a schengeni térségben érzékelhető gondoknak a következményeivel. Nem törődik azzal sem, hogy állandó támadások érik a Benes-dekrétumokat – emelte meg a hangját. Ezután Milena Vicenová, Csehország uniós nagykövete felé fordult, s kollégái előtt megdorgálta őt, mert az egyik interjúban azt állította: legfőbb feladatának az euró megmentését tartja. „Egy cseh diplomatának lehetnének ennél fontosabb céljai is” – pirított rá. Majd arról elmélkedett, hogy a britekhez, a svédekhez és a dánokhoz hasonlóan mielőbb ki kell harcolni azt, hogy Csehország egyszer s mindenkorra mentesüljön a közös pénznem bevezetésének kötelezettsége alól, de a külügyminisztérium még csak nem is gondol ilyesmire.
A jelen lévő külügyér rezzenéstelen arccal hallgatta végig az őt ért bírálatokat, amelyekre a helyszínen nem válaszolt. Másnap a cseh köztévé (CT) politikai vitaműsorában több politikus bírálta a passzivitását. Mire Karel Schwarzenberg így válaszolt: – Tény, hogy az elnök belém törölte a cipőjét, de fegyelmezett hivatalnokként tudomásul vettem a nézeteit. Hazánk szempontjából azonban kívánatos lenne, ha az államfő megőrizné a poszt méltóságát, rangját, és nem viselkedne szórakoztató provokatőrként. – Majd utalt Klaus Athénban heves tiltakozást kiváltó megjegyzésére, amely szerint a „görögök továbbra is fél gőzzel dolgoznak, miközben hosszasan ücsörögnek a cédrusok alatt, és ouzót iddogálnak” – jelentette ki a minap.
A Hradzsin azonnal megdorgálta a prágai külügyért, mert érdemi vita helyett csak olcsó szellemeskedésre és sértegetésre képes, ami nem méltó még az ilyen arisztokratához sem.
Feltehetően az elnök nyomására a múlt héten Petr Necas kormányfő európai uniós ügyekkel foglalkozó államtitkári posztot hozott létre, amelynek várományosát – az egyik bizalmasát – közvetlenül ő irányítja majd. Mire a megsértődött külügyminiszter titkárt nevezett ki, aki októbertől személyesen őt képviseli majd Brüsszelben. Lubomír Zaorálek, a cseh szocdemek (CSSD) alelnöke tragikomikusnak tartja ezt a rivalizálást. Most már nemcsak Prágában, hanem Brüsszelben sem tudják majd, hogy valójában hányféle cseh külpolitika létezik, mert az elnök, illetve a külügyminiszter teljesen másként ítéli meg Európát és a világunkat – mutatott rá.