A litvánok ugyanis jelezték, hajthatatlanok az ügyben. Az új oktatási törvény életbe lépett, és nem akarnak rajta változtatni. A szóban forgó törvény szerint néhány tantárgyat – köztük a földrajzot és a történelmet – ezentúl csak litvánul tanítanak majd a kisebbségek iskoláiban is. Egységesítik a litván nyelvi érettségit is, a lengyel iskolák diákjainak is úgy kell vizsgázniuk litván nyelvből, mintha az az anyanyelvük lenne. Ez máris életbe lépett. A törvény más elemei a kisebb iskolák bezárását eredményezhetik és ezzel az anyanyelvű oktatás megszűnését a kisebb településeken.

Litvániának kb. hárommillió lakosa van, ennek hét százaléka lengyel, ők alkotják a legnépesebb kisebbséget. Két Vilnius-közeli járásban a lengyelek teszik ki a lakosság nyolcvan százalékát. A helységneveket, utcaneveket azonban itt sem jelölhetik anyanyelvükön. Minden európai normával szembeszállva a litván hatóságok és bíróság is megtiltotta az anyanyelv ilyen használatát. Tilos a lengyel neveket is lengyel írásmóddal leírni.

Akinek ismerős az ilyen többségi „izmozás” szűkebb környezetünkből, nem téved. Litvánia évszázadokon keresztül volt társállama, majd része Lengyelországnak. Vilnius (Wilno) a két világháború között is a lengyeleké volt, és emiatt a két állam között nem volt diplomáciai kapcsolat sem.

Az azonos katolikus vallás és a hasonló kultúra, közös történelem nem közelíti, hanem távolítja egymástól a népeket. A litvánok minden lépésben lengyel imperializmust, beavatkozást, kultúrájuk leértékelését vélik felfedezni. Most azonban a lengyelek vannak kisebbségi helyzetben és a litvánok nem mutatnak túl sok empátiát a kisebbség iránt.

A nyáron Vilniusban járva tapasztaltam, hogy a litván fővárosban sokan tudnak lengyelül (oroszul nemkülönben) és szívesen meg is szólalnak ezeken a nyelveken. A könyvesboltokban vannak orosz, lengyel könyvek, de kevés emlékeztet arra, hogy ez a város – ahogy nekünk Kolozsvár, vagy Pozsony – a lengyelség számára fontos emlékhelyekkel van tele. A varsói kormány, amely soros EU-elnök igyekezne kompromisszumot kötni, de közben Lengyelországban választási kampány is van, ami még bonyolítja a helyzetet.

Barátságtalan csehek

Rendre letörik, bemocskolják a lengyel helységnévtáblákat a cseh-sziléziai Tesin környékén. Az itteni járásban sok lengyel él, és ahol a kisebbség aránya meghaladja a tíz százalékot, lengyel táblákat is kitesznek. A helyi lengyel lap, a Glos Ludu szerint, amíg a rendőrség vigyázott, a vandál támadások szüneteltek. Most állítólag a cseh nemzetbiztonság is feladatul kapta a jelenség vizsgálatát.