Tölli a PRT afganisztáni táborában volt nagykövet, bő három éven át képviselte hazánkat Baglan tartományban a több mint 200 fős magyar katonai kontingens mellett egyedüli (magyar) civilként. A főleg fejlesztési feladatokkal és a helyi lakosság felé bizalomnövelő projektekkel megbízott magyar PRT 2006-ban állt fel Baglanban, az akkor még békésnek számító északi tartományban.

Szekeres Imre honvédelmi miniszterként a magyar PRT táborában

Az amerikaiak szorosan figyelemmel kísérték afganisztáni részvételünket. Tölli pontosan leírja a PRT-ket azóta is kísérő problémákat: nincs engedélyük komolyabb hadműveletekben részt venni, viszont nincs elég anyagi forrásuk és szakmai tapasztalatuk sem, hogy látványos és jól koordinált fejlesztési projekteket hajtsanak végre. A diplomata szerint a tartomány afgán vezetői nem tartják sokra a magyar újjáépítési csoportot, és a magyar honvédelmi miniszter vonakodik az erőteljesebb részvételtől. A magyar diplomata bátorította Washingtont, hogy küldjenek egy amerikai külügyest a magyar táborba, így is növelve a civil szakemberek létszámát.

A magyar nagykövet reális képet festett a tartományban uralkodó helyzetről. Mint mondta, a Baglanba telepített afgán zászlóalj kapacitása nagyon alacsony, az állomány 33 százaléka dezertál, és nemcsak a tálibokkal van a gond, hanem a velük együttműködő, a helyi lakosságot kihasználó bűnözőkkel is. Az afgán lakosság védtelennek érzi magát a tartományt délután négy után uraló tálibokkal és bűnözőkkel szemben.

Tölli azt is elmondta, hogy a magyar PRT a lakosság szerint nem igazán járul hozzá a biztonsághoz. A diplomata szerint a PRT kerüli a feltűnést, főleg a két tűzszerész halála óta.

Arra a kérdésre, hogy vajon a PRT-parancsnokok-e azok, akik vonakodnak a biztonsági feladatoktól, Tölli kifejtette, hogy az ügy nem a PRT vezetésén múlik, hiszen ők hajlandók lennének többet tenni. Ugyanakkor Tölli szerint Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta nekik: „semmi esély erre, azt csináljuk, amit eddig”. Tölli véleménye szerint a HM korlátozásai egyértelmű üzenetet küldenek a táliboknak: Baglanban menedékre lelnek.

A kormányzó és a helyi tanács, a súra tagjai is azt közölték Töllivel: úgy gondolják, a biztonság fenntartásában a PRT-nek nagyobb felelőssége van. A kormányzó azt is elmondta neki, ha a PRT nem tesz hozzá a tartomány biztonságához, akkor legalább a civil fejlesztési képességeinket növeljük meg. Tölli szerint a magyaroknak „pontosabban” kell felhasználniuk a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló pénzeket, hogy a helyi lakosság igényeit jobban ki lehessen elégíteni.

Tölli szerint a magyar honvédség vezérkari főnöke, Tömböl László vezérezredes inkább az afgán katonák mellett dolgozó mentorcsapatok, az OMLT-k felé szeretné terelni a magyar szerepvállalást, mert „a PRT nem csinál semmit”, és nincs megfelelő nyomás annak érdekében, hogy megváltoztassák a „turista” filozófiát. (Az eredeti, angol nyelvű szövegből nem derül ki, utóbbiak Tömböl vagy Tölli megállapításai. – A szerk.)

A nagykövet kitért egy szintén visszatérő konfliktusra: a két magyar segélyszervezet használja fel a magyar fejlesztési pénzek 70 százalékát, de a magyar PRT nem hajlandó megvédeni őket, arra hivatkozva, hogy „az nem az ő felelősségük”. Tölli szerint ez elfogadhatatlan.

A nagykövet szerint amiatt, hogy a PRT parancsnokai félévenként cserélődnek, a fejlesztési programok nem fenntarthatók és nem összefüggők. A diplomata dicsérettel szól a honvédség civil-katonai programjairól, de az egész projektet nem irányítja senki. Példaként említette, hogy a PRT által épített klinikákat ma istállóként használják, az iskolákban nincs felszerelés. Tölli hangsúlyozta, hogy a magyar fejlesztési programoknak „professzionális irányítás kell, illetve több civil kell a terepen”. Jeff Levine ügyvivő a távirathoz fűzött véleménye szerint bár Tölli katonai ügyekben kevésbé jártas, a tartományban eltöltött többéves tapasztalata miatt véleménye figyelmet érdemel.

Azóta egyébként megszületett a döntés, hogy Magyarország egy fejlesztési szakembert is kiküld a most Baglanban szolgáló Nyerki József nagykövet mellé, és úgy tudjuk, az Egyesült Államok is készül külügyest telepíteni a magyar táborba. Így az amerikai fejlesztési szervezet (USAID) helyszínen tartózkodó szakemberével együtt a korábbiakhoz képest jóval izmosabb lesz a civilek csapata a magyar táborban – két évvel Tölli beszámolója és javaslata után. Már csak a pénz hiányzik, mert a magyar forrásokra nem nagyon lehet számítani.

A diplomáciai táviratokból egyébként az is kiderül, hogy a PRT felállítása idején komoly, nagy harc dúlt a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között a fejlesztési feladatok irányításáért. A PRT elindításakor még 500 millió forint állt rendelkezésre a költségvetésből különböző fejlesztési projektekre, ez az összeg az évek során minimálisra apadt.