Eddig is ismert volt, hogy októberben Bulgáriának új államfőt kell választani. Ám csak pár napja derült ki, hogy a kormánypárt kit jelölt. Eddig annyira eldöntetlennek látszott az elnök kiválasztásának kérdése, hogy feltételezhető volt: Bojko Boriszov kormányfő végül is feladja az államügyek közvetlen irányítását, és maga száll versenybe. A kormány ugyanis csak korlátozottan sikeres, a nagy várakozások, amelyek a társadalom a volt szó fiai polgármester pártjához fűzött, nem váltak valóra. A Polgárok az európai Bulgáriáért (GERB) két éve irányítja az országot, s szemmel láthatóan versenytársai gyengeségének és vezére vitathatatlan karizmájának köszönheti, hogy még mindig tartja magát. Boriszovnak végül sikerült olyan jelölteket állítania, akiktől remélheti, hogy új energiát adnak a politikai gépezetnek, és ráadásul külföldön, azaz az EU-ban is bíznak bennük. A közvélemény-kutatások ugyanis egyre lanyhuló érdeklődést mutattak az október 23-i választás iránt. Míg a tavasszal még a polgárok 65 százaléka mondta azt, hogy szavazni fog valamelyik elnökjelöltre, a nyáron a hajlandóság alaposan lecsökkent.

Most a jobbközép kormánypárt előállt a maga javaslataival. Boriszov kormányának két párton kívüli tagját, Roszen Plevenlijev területfejlesztési minisztert elnöknek, Margarita Popova igazságügyi minisztert alelnök jelölték. Az előbbi vezeti a politikusok népszerűségi listáját, megelőzi a kormányfőt is. Főleg a korábban hírhedten korrupcióval terhelt útépítési ügyek kezelésével szerzett jó pontokat. Popova, aki pedig azelőtt ügyész volt, szintén a nemzetközi bűnözéssel szembeni határozott fellépésének köszönheti a népszerűségét. Az is jó pont lehet, hogy mindkét miniszter többször képes volt szembeszállni a pártelnökkormányfővel.

Plevenlijev politikai életrajz nélküli ember. Soha nem volt választott funkciója, elektromérnök, informatikus az eredeti képzettsége. A kilencvenes évek elején több évig Németországban dolgozott építési alvállalkozóként, aztán Bulgáriában lett egy német ingatlanfejlesztő embere. Innen hívta be szakemberekben szegény kormányába Boriszov. A bolgár politika szereplőitől viszont különbözik abban, hogy jelentős a vagyona, ingatlanjainak száma nyilvános. És ez már valami. Boriszov pedig feltehetően biztos benne, hogy vele megtalálta a maga emberét, akinek népszerűsége neki szerez pontokat.

Az elnököt öt évre választják a polgárok. Ez meglehetős felhatalmazást adna az államfőnek, de a jogköre „közepesen gyenge”. Ez is lehet az oka, hogy az elnökök állandóan konfliktusba keveredtek a kormányokkal, akkor is, ha az őket jelölő párt volt hatalmon. Alekszandar Parvanov mostani elnök és Boriszov miniszterelnök viszonya szinte ellenséges. A kormányfő ezért, mondják a szakértők, olyan elnököt akar magának, aki ugyan népszerű és fedhetelen, de nincs önálló politikai hátországa. Plevenlijev ugyan népszerű, de ez nem a párt kedveltségét jelzi. Ha megválasztanák, az jó lenne Boriszovnak, ha vesztene, az nem lenne nagy kudarc a GERB-nek. A kormányzó jobboldal stratégái a sajtóban megjelentek szerint arra játszanak, hogy a jövőben is az egyre kopó népszerűségű szocialista párt (BSZP) legyen az egyes számú ellenzéki erő. Az elöregedő szavazótáború BSZP nagy nehezen állt elő Ivajlo Kalfin volt külügyminiszter személyében elnökjelölttel. (Az alelnököt még keresik neki.) Valószínűleg azért választották, mert a nevét ismerik belföldön, s mivel külügyér volt, most EP-képviselő, gyanús gazdasági ügyekkel nem hozzák összefüggésbe. Ez viszont aligha látszik elegendőnek.

A kampány éppen hogy elkezdődött. A hangnemet egyelőre a (kormányt kívülről támogató) szélsőjobboldali nacionalista Ataka adja meg. A párt a maga elnökét, Volen Sziderovot indítaná a posztért, de máris bíróságon támadta meg Meglena Kuneva volt EU-biztos, független jelölt indulását azzal, hogy a népszerű liberális politikusnő az utóbbi években főleg Brüsszelben tartózkodott.

Bojko Boriszov kormányfő