A háttérben nem volt baj a Déli áramlattal
Sőt, Orbán ez ügyben követendőnek tartotta a Gyurcsány–Bajnai-kormány politikáját. Egy irat szerint Orbán már 2008-ban úgy fogalmazott az őt faggató amerikai diplomatáknak: a Déli áramlat és a Nabucco közti vita élezésével elsősorban a Gyurcsány-kormány pozícióját kívánták gyengíteni. 2009 végén Richard Morningstarnak, az amerikai külügyminiszté rium energiaügyi különmegbízottjának, 2010 elején pedig Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetnek az irat szerint Orbán úgy nyilatkozott: nem ellenzi a Magyarországot is érintő orosz Déli áramlat gázvezetéktervet.
Nem volt ez mindig így. Miután a Gyurcsány-kormány 2008-ban aláírta a Déli áramlat magyarországi szakaszáról szóló magyar–orosz szerződést, a Fidesz politikusai hevesen tiltakoztak. A legkeményebben maga Orbán Viktor fogalmazott, aki ezt a Gyurcsány-kormány által a nép ellen elkövetett puccsnak nevezte. A szerződést alkotmányjogilag érvénytelennek tartotta, és ígéretet tett arra, hogy kormányon azt módosítják. Ezt követően körülbelül 2009 novemberéig a Fidesz politikusai rendre – különböző vérmérséklettel bár, de – elítélték a szerződést, amit esetenként Oroszország-ellenes kritikával fűszereztek. Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2009 novemberében Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pártjának kongresszusán félórás „spontán” megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. Ezután a Fidesz a választásokig hallgatott az ügyről. Kormányon aztán a külügyminiszter és a magyar–orosz kapcsolatokért felelős kormánymegbízott is tett halk támogató nyilatkozatokat Déli áramlat-ügyben. A szerződés felmondása, módosítása fel sem merült. A miniszterelnök az ügyet a magyar–orosz kapcsolatokat terhelő „legkisebb problémaként” jellemezte.
A WikiLeaks budapesti jelentései egyébként arról tanúskodnak, hogy az amerikai diplomácia rendkívüli hangsúlyt fektetett a „Nabucco kontra Déli áramlat” kérdésre. Valószínűleg ezért is vált a magyar közbeszéd tárgyává az amúgy meglehetősen technikainak tűnő kérdés. Az amerikai diplomaták mindenkitől, akit az ügy bármennyire is érintett a magyar politikában és gazdaságban, személyesen kértek véleményt. Az anyagok olvastán egyébként az amerikai diplomatákkal a magyar politika élcsapata szívesen találkozott. A megbeszéléseken jóval nyíltabbnak és őszintébbnek tűntek, mint a nyilvánosság előtt. Habár az anyagok szerint a diplomaták szándéka alapvetően a „szondázás” és nem a befolyásolás volt, közismert, hogy az Egyesült Államok a Nabuccót támogatja, és ahol csak lehet, igyekszik akadályozni a Déli áramlat előrehaladását. Orbán bizalmas körben tett, nyilvános szerepléseinek ellent mondó kiállása már csak ezért is meglehetősen furcsa. Ezzel ugyanis az Egyesült Államok rosszallásának kockázatát is vállalta.