A Fehér megyei Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat, ciántechnológia alkalmazásával. Borbély László szerint jelenleg tárgyalások folynak a cián mennyiségének csökkentéséről.Mint mondta, Európában létezik olyan aranybánya, ahol olyan kevés ciánt használnak, hogy a tározókba kerülő zagyban gyakorlatilag már nem mérhető a cián koncentrációja. – Csak akkor javaslom a környezetvédelmi engedély megadását, ha százszázalékosan meg leszek győződve, hogy nem lesz káros a környezetre – reagált közleményében a miniszter az államfő többszöri „sürgetésére”.

Traian Basescu az utóbbi időben többször is azzal érvelt a bányanyitás mellett, hogy Románia kincsesládán ül, miközben az arany ára a nemzetközi piacokon egymás után dönti meg a rekordokat. A román elnök elárulta, hogy két másik helyszínen is elkezdődik, illetve újrakezdődik az arany kitermelése: Hunyad megyében, Csertésen (Certej) és Karácsonfalván (Bai ta-Craciunesti).

Basescu egyértelművé tette: támogatja a Verespatakon tervezett beruházást, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a befektetővel a haszon elosztását. A román állam és a kanadai Gabriel Resources társulásával létrejött RMGC-ben az állam részesedése nem egészen húsz százalék. Holott a tét óriási. Becslések szerint Verespatakon mintegy 12 milliárd euró értékű aranyat és ezüstöt rejt a föld. Ebből az állam tiszta nyeresége nem egészen félmillió euró lenne, a többi a kanadai Gabriel Resourcest illetné. A román sajtó szerint a cég tulajdonosa egy román üzletember, Frank Timis.

Az RMGC agresszív meggyőzési kampányt folytat. Megnyerte már a verespataki beruházásnak a legtöbb romániai elemzőt, pénzügyi szaktekintélyt, sőt a Román Tudományos Akadémia három tagját is. Éppen ezért az akadémia elnöksége a napokban megerősítette 2009-ben kiadott jelentését, hogy a beruházás nem közérdekű, ezért nem indokolhatók a kitermeléssel együtt járó kockázatok. A tudományos testület szerint népszavazással kellene eldönteni Verespatak ügyét.

Nagy nyomás nehezedik újabban az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszterre, elemzők szerint nem csak a politikum és a média részéről. Július közepén a korrupcióellenes ügyészség megszellőztette, hogy vizsgálat folyik Borbély egyik tanácsosa ellen.

Többen furcsállták az időbeli egybeesést is. Szintén ekkor adott zöld utat a bányának az örökségvédelmi hatóság. Ezt követően a beruházónak már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie, amit a kormány adhat meg a környezetvédelmi miniszter előterjesztése alapján. Július közepe óta Borbély László jelentheti az egyetlen akadályt az RMGC és az arany között.

A Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás kapcsán vita alakult ki az RMDSZ-en belül is. Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségügyi tanácsosa is aláírt egy tiltakozó levelet, amelyben közel nyolcvan szervezet elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-elnök vezette kulturális minisztérium jóváhagyta Verespatak örökségmentési tervét. A civil szervezetek követelték Kelemen Hunortól, vonja vissza a mentesítési bizonylatot, vagy mondjon le miniszteri tisztségéről. Válaszként Kelemen Hunor ajtót mutatott Eckstein-Kovács Péternek, mondván: a levél aláírásával a liberális platform volt vezetője lényegében elhatárolódott az RMDSZ elnökétől.