– Ez a végső döntés, fellebbezni már nem lehet – mondták lapunknak az utrechti törvényszék sajtóosztályán. Azt már nem merték megjósolni, hogy emiatt változtatnak-e a (2007-ben hatályba lépett) holland bevándorlási törvényen, amely úgy rendelkezik: aki Hollandiában akar letelepedni, köteles integrációs kurzuson megismerkedni a holland nyelvvel és kultúrával.

Nem elég, hogy e tanfolyamokért fizetni kell, de előfordult az is, hogy a záróvizsgán elbukó törökökkel pénzbírságot fizettettek, vagy megtagadták tőlük a tartózkodási engedélyt. Tavaly Rotterdam és Roermond város bírái három különböző esetben is úgy ítélkeztek, hogy Hollandiának mindehhez nincs joga – a közigazgatási bíróság most ezt erősítette meg, immár végérvényesen.

Meglepő módon az EU-joganyagra hivatkoznak a törököknek igazat adó határozatok. Ezek szerint az Európai Unió és Törökország közötti társulási szerződés (amelyet még 1963-ban Ankarai megállapodás néven írtak alá) egyértelműen tiltja a török és az EU-állampolgárok közötti diszkriminációt. Így az is szerepel az egyezményben, hogy az uniós tagállamok nem hozhatnak olyan törvényeket, amelyek korlátozzák a törököknek biztosított jogokat.

– A más országokból érkező bevándorlók helyzete nem változik a döntéssel – válaszolták kérdésünkre az utrechti bíróságon. Ami a törököket illeti, ők továbbra is beiratkozhatnak az ominózus tanfolyamra, de ezentúl csak önkéntesen.

Furcsának minősítette az ítéletet az iszlámellenes Szabadság Párt, amely máris felszólította Piet Hein Donner kereszténydemokrata belügyminisztert: tegyen meg mindent, hogy a törökökből is megfelelően honosított holland állampolgárok legyenek. A holland kormány jelezte, hogy módosítani szeretné az EU–török társulási szerződést, ám ehhez a többi tagország támogatását is meg kellene szereznie.

Egyéb trükkökkel is próbálkozik Hollandia. A Trouw című napilap úgy értesült, hogy a külügyminisztérium „alapvető beiskolázási követelmény” bevezetésével próbálja megkerülni a bíróság állásfoglalását. Ez minimális iskolázottsági szintet és hollandnyelv-tudást írna elő az ország minden állampolgárának, illetve lakosának – és ezzel a kör bezárulna.

Bírálta a hollandiai gyakorlatot (és konkrétan az integrációs kurzusokat is) Faruk Celik török miniszter, aki ez év elején úgy nyilatkozott a Volkskrant című napilapnak: a török bevándorlók sikeres integrációja a brit, az amerikai és az ausztrál társadalmakban el kellene hogy gondolkodtassa Hollandiát. Celik egy – ugyanabban az újságban megjelent – nyílt levélre reagált, amelyben Hollandiában élő közismert török személyiségek fejezték ki az aggodalmukat. Arra panaszkodtak, hogy egyre több, a holland királyságban élő török fiatal másodosztályú állampolgárnak érzi magát, és bántja őket, hogy bevándorlókként vagy muzulmánokként hivatkoznak rájuk.

Török pékség Rotterdamban. Nyelvet tanulni többé nem küldhetik őket