MIT JELENT A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA?

Az Európai Unió legfontosabb alapelve, a négy alapszabadság egyike (ezek: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása). A gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU-állampolgárok bármelyik tagországban szabadon kereshetnek állást, munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak, és mindezt ugyanolyan feltételek mellett (munkakörülmények, szociális juttatások, adókedvezmények), mint a helybéliek.

HOL DOLGOZHATNAK SZABADON A ROMÁN ÁLLAMPOLGÁROK?

A Romániából érkezők előtt eddig tizenöt EU-tagállam nyitotta meg teljesen a munkaerőpiacát (Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Svédország, Szlovákia, Szlovénia). A többi tagország fenntartotta a munkavállalási engedély rendszerét, más és más követelményekkel. Bizonyos szektorokban például nem kérnek engedélyt, vagy könnyített eljárással megadják: ilyenkor rendszerint azt vizsgálják, mely területeken mutatkozik munkaerőhiány.

MIRE BÓLINTOTT RÁ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG?

Spanyolország – amely a munkaerőpiac súlyos zavaraira hivatkozott – átmenetileg, 2012. december 31-ig korlátozhatja a román munkavállalók szabad mozgását. Ilyen kérést először hagyott jóvá Brüsszel. A foglalkoztatásért felelős EU-biztos, Andor László így indokolta a döntést: „A spanyol kérést tényszerű bizonyítékok támasztják alá, és a csatlakozási szerződés valóban lehetővé teszi ilyen esetekben az ideiglenes korlátozó intézkedések újbóli bevezetését.” A korlátozások minden ágazatra vonatkoznak, de a már Spanyolországban dolgozó román állampolgárokat nem érintik.

MI AZ A VÉDZÁRADÉK?

A „régi” tagállamok legfeljebb hét évig korlátozhatják az „új” tagországokból érkező munkavállalók szabad mozgását (ez a 2004-ben és a 2007-ben felvett kelet-közép-európai országokra egyaránt vonatkozik). Mivel Spanyolország már 2009. január elsejével megnyitotta munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt, most csak a védzáradék bevetésével kérhette a korlátozást. A csatlakozási szerződésekbe belefoglalt védzáradék lényege, hogy – súlyos gondok esetén – újból le lehet „húzni a redőnyt”.

MIÉRT MONDTAK IGENT BRÜSSZELBEN?

A spanyol gazdasági helyzettel indokolták Brüsszelben a szokatlan engedékenységet. Spanyolországot tényleg erősen sújtotta a válság: a munkanélküliség az egész EU-ban itt a legmagasabb, meghaladja a húsz százalékot (szemben a 9,4 százalékos uniós átlaggal). Eközben folyamatosan emelkedik a spanyol munkaerőpiacon próbálkozó románok száma, az állástalanok aránya a körükben is igen magas. Hivatalos adatok szerint 2011 első negyedévében közel kétszázezer román munkanélküli élt az ibériai országban.

MI KÖVETKEZIK MOST?

Az Európai Bizottság szoros figyelemmel követi a spanyolországi helyzet alakulását, és – szükség esetén – bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot. A bizottság kérésére Spanyolországnak háromhavonta be kell számolnia a munkaerő-piaci fejleményekről.