Mérgezik a bebörtönzött „gázhercegnőt”?
Egy részük Timosenko mellett, de vannak, akik ellene tüntetnek. A Timosenko-hívek vasárnapra hirdettek nagy felvonulást a bírósági épület elé, ahol az 51 éves, jellegzetes ukrán népies hajviseletéről is híres politikusnő ügyét tárgyalják.
A volt miniszterelnök, a 2004-es narancsos forradalom egyik kulcsfigurája augusztus 5-e óta előzetes letartóztatásban van. A bíróság azért helyezte fogdába, mert állítólag tartani lehetett attól, hogy nem jelenik meg az újabb tárgyaláson. A vérvétel pedig azért lett téma, mert a korábban az államfői posztért is ringbe szálló Timosenko pár napja az egészségromlás jeleit mutatja. Az ukrán egészségügyi miniszter is felkereste cellájában. Timosenko vérvételt kér, de azt kizárólag saját orvosa és ápolónője végezheti el. Olyan személyek, akik Hippokratészre és nem Viktor Janukovicsra tettek esküt – hangoztatta.
Timosenko pártja, a Batykivcsina (Haza) azt gyanítja, hogy elnökét patkányméreggel mérgezik a börtönben. Az exminiszterelnök fogva tartása időközben nemzetközi dimenziókat kapott. Négy EU-állam kormánya és a brüsszeli bizottság is tiltakozott emiatt, de kifejezte aggodalmát a washingtoni Fehér Ház is. A mérgezés nem ismeretlen eljárás az ukrán politikai életben. A korábbi államfő, Viktor Juscsenko vérében 2005-ben nagy mennyiségű dioxint találtak. Juscsenko arca súlyosan eldeformálódott, amit az elmúlt években intenzív kezelésekkel orvosolni tudtak.
A vérvétel így lett nemzetközi politikai ügy a függetlenségének huszadik évfordulóját köszöntő szovjet utódállamban. Janukovics elnök ebből az alkalomból cikket írt a Zerkalo Nyegyelji hetilapban, s tíz éven belül uniós tagságot ígért az ukránoknak. Sokan azonban alig értik, hogyan lehet ezt a tervet összehozni a politikai ellenfél ilyen otromba kiiktatásával. Timosenko ellen még ta vasszal emelt vádat Ukrajna főügyészsége. A vádirat szerint miniszterelnökként hivatali visszaélést követett el, túllépte hatáskörét, súlyosan megkárosította az ukrán államot, valamint megszegte a költségvetési eljárásokat, amikor 2009-ben, a legutóbbi orosz–ukrán „gázfrász” idején hosszú távú megállapodást kötött Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel. Az ügyészek szerint a Timosenko-féle áralku miatt az országot 179 millió dollár kár érte.
A volt miniszterelnök – s vele több szakértő is – vitatja a vádat. Elsősorban azért, mert az figyelmen kívül hagyja, hogy a két kormányfő az árba belekalkulálta az ukrajnai orosz gáztranzitért fizetendő orosz díjat is. Egyébként aligha van a világon még egy olyan bonyolult politikával, személyi és maffiaszagú ügyekkel átszőtt gazdasági ügylet, mint az orosz–ukrán gázbiznisz. Timosenko kormányfőként valóban súlyos veszteséget okozott két ukrán oligarchának: Dmitro Firtas és Ivan Furszin a Rosz UkrEnergo nevű cég társtulajdonosai voltak a főrészvényes Gazprom mellett. Timosenko felszámoltatta a közvetítő céget. Firtas bosszút is állt, ő lett Viktor Janukovics elnöki kampányának egyik fontos szponzora. A politikusnő 3,5 százalékkal vesztette el a 2010-es elnökválasztást Janukovics ellenében.
Politikai elemzők szerint nem a helyes vagy téves árképzésről, esetleges hivatali visszaélésről van szó. Az ukrán ellenzék szerint a hatalmat gyakorló kör örökre ki akarja iktatni a politikából a karizmatikus Timosenkót. Ő ugyanis jelenleg az egyetlen ellenzéki, aki képes a tömegekhez szólni, s hívei vannak az ország nyugati és keleti felében is. Sokan csodálkoznak ezen, miként lehetséges az EU-ba törekvő Ukrajnában, hogy koholt bírósági eljárásokkal lépnek fel politikai ellenfelekkel szemben, s az ügyészség visszamenőlegesen manipulál számokkal és jogszabályokkal.
A per valódi koronatanúja Putyin lehetne. Javasolták is megidézését a kijevi kerületi bíróságra. Ennek aligha tesz eleget. Őt ugyanis a jelenlegi ukrán vezetés lekötelezte a szevasztopoli flottabázis használati szerződésének meghosszabbításával. Ezt Timosenkótól, aki erőteljesen hangsúlyozta a nemzeti szuverenitás ügyét, aligha várhatta.
