Keresztes csaták a szunnyadó vulkánon
A lappangó indulatokat a hónap elején egy kereszt lobbantotta lángra, amelyet az Ukrajnai Kozákok Szövetsége állított fel Feodoszijában. A Krími Autonóm Köztársaság vezetése a muzulmán krími tatárok közössége elleni provokációnak minősítette az akciót, majd elbontatta a keresztet. A kozákok újabb keresztet akartak állítani, amit a rendőrség tíz sérülttel és tucatnyi őrizetbe vétellel járó összecsapás árán megakadályozott.
A félsziget többszörös konfliktus forrása: befolyásos orosz politikusok rendszeresen vonják kétségbe az ukrán fennhatóság jogosságát, másrészt stratégiai fekvése miatt a legmagasabb szinteken is vitákat szült Moszkva és Kijev között. A Krím déli csücskén fekvő Szevasztopolban állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta, amelynek kikötőbérleti szerződése 2017-ben járt volna le. Moszkva végül csak a NATO-val „kokettáló” Viktor Juscsenko elnök tavalyi veresége után hatalomra jutott, Oroszországgal sokkal jobb viszonyt ápoló Viktor Janukoviccsal tudott megegyezni a bázis 2042-ig tartó bérléséről.
A másik konfliktushalmazt a Krími Autonóm Köztársaság hatvanszázalékos többségét adó orosz lakosság és az ukrán vezetés közötti nézeteltérés adja az orosz nyelv hivatalos státusának megtagadása miatt. A harmadik problémakört pedig a visszatérő tatár közösség jelenti. A Sztálin által 1944-ben Közép-Ázsiába, s az Urálon túlra deportált népcsoport tagjai 1990-től áramlanak vissza egykori hazájukba. A kétmilliós félszigeten arányuk 20 év alatt egy százalékról 13-ra nőtt, s számuk demográfiai okokból is nő.
– A krími tatárok hazatértével az elmúlt húsz év alatt 300 kistelepülés jött létre, amelyek nagy többségében a vízvezeték, áramellátás és az úthálózat is hiányzik, és természetesen a munkanélküliség is magas. – E szegény falvak megoldása a legégetőbb probléma – mondta lapunknak a krími tatárok nem hivatalos parlamentjének (medzslisz) alelnöke. Ám Refat Csubarov erre kevés esélyt lát: Ukrajna idei költségvetése hárommillió hrivnyát, mintegy 80 millió forintot különített el erre a célra. Időszerű lenne a kitelepítettek rehabilitálása és kárpótlása. No meg a földosztás, amit ma gyakran az önkényes földfoglalás „helyettesít”. Az orosz lakossággal a viszony szerinte sokat javult a két évtized alatt. – Tartottak attól, hogy a visszatérők visszaveszik a háború után orosz kézbe került ingatlanaikat, de ez nem következett be – mondta Csubarov, elismerve: a két népcsoport eltérően látja a Krím jövőjét. Míg a tatárok Ukrajna fennhatósága mellett állnak ki, addig sok orosz inkább a félszigettel együtt viszszatérne Oroszországba, amelyhez a Szovjet unió idején, 1954-ig tartoztak.
– Mi NATO- és EU-tag Ukrajnában gondolkodunk, ők viszont annak örülnek, hogy az orosz flotta 2042-ig biztosan itt állomásozhat. Ez erősítheti a konfliktust – tette hozzá.
A feodoszijai keresztállítás kapcsán a medzslisz alelnöke úgy fogalmazott, a szunnyadó vulkán esetleges kitörése könnyen elkerülhető, ha a politika nem játszik rá az ösztönökre. – Ellenezzük, hogy bármilyen vallás szimbólumaival hintsék tele a Krímet. Ezek a jelképek maradjanak a templomokban és a mecsetekben – mondta Csubarov. Szerinte az oroszokat és a tatárokat a Kijevvel szembeni követelé seik is összekötik: mindketten hivatalos nyelvként akarják elfogadtatni anyanyelvüket Igaz, a tatár rosszabb helyzetben van, hiszen csupán az általános iskola alsó tagozatain folyik tatár nyelvű oktatás – az is csak tizenöt helyen.
A napi gyakorlatban a félszigeten az orosz nyelv uralkodik, bár ellentmondásosan: sok iskolában ukrán tankönyvekből oroszul oktatnak. A patikus oroszul segíti eligazodni a receptet kiváltó időseket, akik ukrán nyelvű használati utasítást kapnak gyógyszereikhez. A bíróságok nyelve ukrán –noha a terület lakosságának 95 százaléka tud oroszul –, de a peres feleknek biztosítanak orosz tolmácsot. – Szeretjük Ukrajnát, de itt az orosz nyelvre is szükség van – jelentette ki Valerij Akszjonov. A szimferopoli orosz politikus szerint három hivatalos nyelv is megoldható lenne.
Igaz, a krími parlamentben helyet foglaló politikus pártjában, az Orosz Egységben vannak radikálisabb hangok is. Szergej Suvajnyikov szerint Kijev igyekszik a krími tatár kisebbség politikusainak kedvében járni. – A hatalom cinikus hozzáállása kiválthatja az orosz és pravoszláv ifjúság kemény tiltakozó akcióit – nyilatkozta a feodoszijai kereszt levétele idején. – Milyen békéről, milyen toleranciáról lehet beszélni, ha a vezetés csak az egyik népcsoport kedvében jár? – tette fel a kérdést Suvajnyikov, jelezve, a feszültség egyre „halmozódik” a Krím félszigeten.
