Izraelt két oldalról rakétázzák
Az akna- és rakétatámadások azt követően kezdődtek, hogy csütörtökön – feltehetően Gázából átszivárgott palesztin szélsőséges fegyveresek – a délizraeli Eilat környékén, nem messze az egyiptomi határtól több terroristaakciót hajtottak végre. Az elmúlt két év legsúlyosabb támadásaiban nyolc iz raeli halt meg. Az izraeli hadsereg a terroristák utáni hajsza során hét iszlám szélsőségest ölt meg, a zsidó állam légiereje pedig gázai célpontokat bombázott. A légitámadásokban tizenöten meghaltak és sokan megsebesültek. A terroristákat üldöző izraeliek átkeveredtek egyiptomi területre is, az itt kirobbant tűzharcban öt egyiptomi rendőr is életét vesztette.
Ehud Barak izraeli védelmi miniszter a hét végén sajnálkozását fejezte ki a rendőrök halála miatt. Barak bocsánatot is kért, Kairó azonban ennyivel láthatóan nem akarja lezárni az ügyet. Az egyiptomi fővárosban több ezren tüntettek az izraeli nagykövetségnél. A demonstráció egyik résztvevője felmászott a konzulátus épületére, letépte az izraeli zászlót, és hazája, Egyiptom nemzeti lobogóját tűzte a helyére.
A gázai rakétákból jutott Egyiptomnak is, mint az arab ország illetékesei elismerték: a rafahi átkelő közelében egyiptomi területre is hullottak rakéták vasárnap kora reggel a Gázai övezetből, amelyeket valószínűleg izraeli célpontra szándékoztak kilőni.
Egyiptomi részről tévedésnek nevezték az állítólag semmilyen kárt sem okozó rakéták becsapódását – közölte a CNN.
Az egyiptomi–izraeli kapcsolatok rég nem látott mélypontra süllyedtek azóta, hogy HoszniMubarak elnök rezsimjét februárban elsöpörte az arab tavasz. Az 1979-ben megkötött békeszerződésre nemcsak az jelenthet veszélyt, hogy Kairóban esetleg egy Mubarakénál kevésbé Izrael-barát kerül kormányra, hanem az is, hogy az elnök bukása óta a két ország határvidékén, a Sínai-félszigeten egyre inkább a szélsőségesek kezébe kerül az irányítás –jegyezte meg kommentárjában a BBC.
Az arab országok közül Egyiptom mellett a zsidó államnak eddig csak Jordániával van békeszerződése, amelyet Bill Clinton amerikai elnök égisze alatt 1994-ben írtak alá.
Izraelt közben Ciszjordánia felől is megtámadták. Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok elnevezésű szélsőséges szervezet közölte, hogy a maga részéről semmisnek tekinti az elmúlt két évben de facto érvényben volt tűzszünetet. Döntésüket a brigádok fegyveresei azzal demonstrálták, hogy négy rakétát lőttek ki Ofakím izraeli városra.
Izraeli részről ciszjordániai razziákkal válaszoltak a támadásokra. Az izraeli hadsereg egységei Hebronba és több ciszjordániai faluba vonultak be. Egyes hírek szerint hatvan, más jelentések értelmében százhúsz embert vettek őrizetbe, állítólag köztük van a Hamasz egyik képviselője, Mohamed Motlak Abu Dzsheisa.
Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló elfogadhatatlannak nevezte az izraeliek ciszjordániai akcióit. Erekat szerint Benjamin Netanjahu kormányának lépései csak megerősítik a Palesztin Hatóságot abban, hogy elérje a palesztin állam elismerését az ENSZ közelgő őszi közgyűlésén. – Ha ezt elérjük, s az ENSZ teljes jogú tagjai leszünk, Izrael kétszer is meggondolja, hogy megtámadjon minket – idézte a CNN Erekatot.
Madrid támogatja a palesztin államot
Spanyolország támogatja a palesztin állam elismerését – jelezte az El Paísban megjelent interjúban Trinidad Jiménez. Az ibériai ország külügyminisztere kívánatosnak nevezte, hogy az Európai Unió tagállamai közös álláspontot képviseljenek az ENSZ-közgyűlés szeptemberi szavazásán. Ha ez meghiúsul, Madrid szerint eljött az idő, hogy a saját államról álmodó palesztinok végre valamilyen pozitív jelzést kapjanak, különben óriási lesz a csalódás a lakosság körében. – Ők is szeretnének részesei lenni az arab világban érzékelhető változásoknak, a demokráciát és a szabadságot nem lehet tőlük megtagadni – mondta Jiménez. (Munkatársunktól)
