Nemzetáruló gyilkos vagy háborús hős?
Volt, amikor a tárgyalásra váró két tábor ténylegesen is összeverekedett, s akkor a rendőrök avatkoztak be a dulakodásba. „Azért aljasodtunk így el, mert harminc évig egy gonosz ember uralkodott felettünk” – mondta egy rendőr a Reuters tudósítójának.
A perről szóló beszámolók egyelőre sokkal többet foglalkoznak a bíróságon kívül zajló történésekkel, s az egyiptomiak véleményével, mint a tárgyalással magával. Nem is tehetnek másként, hiszen a kéthetes szünet után tegnap újra kezdődött per igen csak lassan indult el. A tárgyalóteremben kaotikus állapot tapasztalható. Ahmed Rifaat, a háromtagú tanács elnöke kénytelen volt többször figyelmeztetni a teremben összezsúfolódottakat, köztük a tüntetések áldozatainak hozzátartozóit, s a száznál több ügyvédet.
Az ügyvédek azt kérték a bíróságtól, hogy válassza szét az ügyeket. A korábbi elnököt, volt belügyminiszterét és hat egykori rendőri vezetőt a békés tüntetők elleni jogtalan tűzparanccsal vádolják. Mubarakot, s a vele együtt megjelent két fiát Gamalt és Alaat pedig törvénytelen gazdagodással és korrupciós ügyekkel is. (A két fiú megpróbálta megakadályozni, hogy a kamerák filmezzék apjukat.)
Az ügyvédek azt akarják, hogy most csak a majd 900 halott, s a sok ezer sebesült ügye legyen a vád. Egy másik kérdés, ami miatt Rifaat tanácselnök elhalasztotta szeptember 5-ig a következő tárgyalást, a tanúk megidézése. Az ügyvédek – beleértve a vádlottak védőit – összesen vagy 1600 embert kívánnak meghallgattatni. Az egyes számú tanújelölt Mohammed Husszein Tantavi, az országot jelenleg irányító katonai tanács elnöke. A másik Omár Szulejmán, a titkosszolgálatok korábbi nagy hatalmú főnöke. A védők állítása szerint Tantavi vallomása felmentené Mubarakot a vádak alól. A tábornagy húsz évig volt Mubarak védelmi minisztere. Neki és más tanúknak kellene arra válaszolniuk, adott-e ki az elnök személyesen tűzparancsot. A megfigyelők többsége kétkedéssel fogadja ezt. Az egykori beosztottak lojálisak, aligha fognak főnökük ellen vallani.
Tegnap a termen belüli káosz, illetve a rendőrakadémia előtti incidensek arra késztették a bírót, hogy elrendelje, a jövőben nem fogják élőben közvetíteni a pertárgyalást a televíziók.
A perrel kapcsolatban szélsőségesek a vélemények. A külföld nagy várakozással fogadta, hiszen az arab világban példátlan eset, hogy többé-kevésbé jogállami körülmények között, bíróságon végezze karrierjét egy ország első számú vezetője. (Ben Ali tunéziai elnök-diktátort is elítélték, de csupán távollétében, mert gyűlölt rokonságával együtt sikerült meglépnie Szaúd-Arábiába.) Egyiptom a maga majd nyolcvanmilliós lakosságával, szellemi, gazdasági és katonai potenciáljával, az arab világ vezető állama, amelyre a világ is figyel. Az egyiptomiak tehát megosztottak. Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy egy vasketrecben fekve kell a kérdésekre válaszolnia annak az embernek, akit addig háborús hősnek tartottak, s aki az ő életükben az egyetlen elnök volt. Sokan érzik úgy, hogy feleslegesen alázzák meg az idős embert. A hírügynökségek megkérdezik az utca emberét, aki természetesen elfogult, vagy a nemzetáruló gyilkost látja benne, aki megalkudott Izraellel és gázt adott el az ellenségnek, vagy a politikust, aki évtizedekig megőrizte az ország stabilitását és viszonylagos rendjét. Sokan már elállnának a pertől, éppen annak megosztó hatása miatt.
Az iszlám világ most a ramadán böjthónapját tartja. Az AP megszólaltatott egy 23 éves férfit, aki lelőtt fivérének arcképével állt a per színhelye előtt. Musztafát veséjén találta egy rendőrpuska golyója. „Böjtölve állni a napon, és úgy követelni igazságot a fivéremnek, ennek van értelme – mondta csendesen az újságírónak.
