Az alkotmánybíróság júliusi ítéletével a választási törvény januári módosítását bírálta felül. Engedélyezte az óriásplakátokat, és kimondta, hogy a választásokat egy munkaszüneti nap alatt le kell bonyolítani. A lengyelek immár kétszer szavaztak a PiS és a vezére ellen, megakadályozva, hogy Jaroslaw Kaczynski lehessen a szmolenszki tragédiában meghalt ikerfivérének utódja az elnöki palotában. Egyelőre ismét vesztésre áll. Nincs olyan közvélemény-kutatási eredmény, amely ne a kormányzó Polgári Platform pártot és Donald Tusk miniszterelnököt hozná ki győzelemre esélyesnek.

Igaz, egyes elemzők szerint Tusk veszített a korábban egyértelműen kedvező megítélésből. Kedves, barátságos ember, vélik a lengyelek, de halogató vezetőnek látják, aki nem áll elő sok döntéssel azért, mert tart a konfrontációtól. A választásokig most például aligha lesz változtatás a nyugdíjrendszerben, és halogatnak más lépéseket is, amelyek pedig javítanának a költségvetés mérlegén. Riválisai szerint Tusk inkább a nemzetközi porondon villog, és a jelenlegi EU-elnökség propagandahatására épít.

Az államfő úgy döntött, hogy október 9-én szavazhatnak a lengyelek. A korai dátum Tusknak kedvez, mert így többet őrizhet meg előnyéből. Bronislaw Komorowski elnök kénytelen volt egynapos választást kiírni. Ez pedig a PiS-nek jó, mert így alacsonyabb lesz a részvétel, s Kaczynski fő tábora, a bigottan katolikus kisvárosi-falusi réteg biztos és fegyelmezett szavazó, ellentétben az urbánus régiók lazább lakosságával. Ha Tusk győzne októberben, úgy ő lenne az első lengyel kormányfő, aki hosszabbításra kapna esélyt a választóktól. Lengyelországban a szavazók vajdasági listákra szavaznak, és a befutóhelyek megszerzése az egyes pártokon belüli frakciók harcában dől el. Tusk pártja egyszerre nyit balra és jobbra, vesz át olyan politikusokat, akik korábban a konkurenciánál szerepeltek. Ez – egyes értékelések szerint – növelte a párt ázsióját. Viszont gyöngítette a baloldali SLD pártot. A már idézett közvélemény-kutatás a baloldal tragikus állapotáról szól:másfél hónap alatt elveszítette támogatóinak felét, s most csak hat százalék biztos választója van. Az év elején még 17 százalékon állt, s vitathatlannak tartották, hogy bekerülhet a következő kormánykoalícióba. A párt vezetése talán elbíztamagát. Több, a fiatalok körében népszerű politikus átment a PO-ba, miközben a pártlisták élére visszatértek ismert, de lejáratott „politikai bölények.”

A választások tétjéről kevés szó esik. Pedig ez nem más: marad-e Lengyelország a modernizációs pályán, vagy visszatér a Kaczynski-korszak? Akkor Varsó egyszerre került konfliktusba legerősebb szomszédaival és az EU-val, miközben a jobboldal támadta a békés demokratikus átmenet vívmányait, a jogállamot és intézményeit, s sorra vette célba a társadalom egyes kipécézett rétegeit is. Főleg a liberális véleményformálókat és a sajtót támadták, de az orvosok is célponttá lettek.