„Nem az oroszokkal van bajunk”

Három éve ért véget a grúz–orosz fegyveres konfliktus, amelynek eredményeképp Tbiliszi nem csak, hogy nem szerezte vissza az ellenőrzést a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia felett, de Oroszország független országoknak ismerte el a szakadár államokat.

Bár a fegyveres akciót Grúzia indította el, Tbiliszi szerint nem volt más választása, mint a preventív háború – mondta lapunknak a grúz nagykövet, azaz Georgia nagykövete, miután Tbiliszi kérésére több országgal együtt az idei évtől a magyar diplomaták is ezt az elnevezést használják, kerülve az orosz hatást tükröző „Grúzia” szót. (Noha annak ugyanúgy az arab-perzsa gurg az eredete, mint a legtöbb nyugati nyelvben elterjedt Georgiának, amely a görög „földműves” szóval és a grúzok körében dívó Szent György-kultusszal szerencsésen egybeesett – aki mellesleg Moszkvának is védőszentje. A grúzok saját országukat Szakartvelónak hívják.)

– A háború grúz területen folyt, ezt Moszkva sem vitathatja. Határt csak az orosz hadsereg lépett át – mondta Zviad Csumburidze, akiszerint Tbiliszi ezért sem tekinthető agresszornak a fegyveres konfliktusban. Az orosz erők a nemzetközi mandátummal felruházott békefenntartóik mellé a grúz akció megkezdése után öt órával tízezer embert és kétszáz tankot dobtak át. Csumburidze szerint ez is bizonyítja, hogy Moszkva maga készült támadásra. –Az orosz erők célja az volt, hogy belerángassanakminket egy hosszú háborúba, de néhány nap múlva ezt belátva beszüntettük a harcokat, így most az ország ötöde orosz megszállás alatt van.

– Félreértés ne essék, nem az orosz kultúrával, vagy az orosz emberekkel van bajunk, hanem Oroszország kommunista mentalitását idéző birodalmi gondolkodásával, amely nem tudja elfogadni, hogy Grúzia független ország lett – jegyezte meg a Magyarországon bő két éve szolgálatot teljesítő diplomata, hozzátéve, hogy ha kell, oroszul is szívesen beszél. –Ez csupán technikai, nem politikai kérdés. Keskeny Ernő miniszteri biztossal vagy az itt dolgozó ukrán diplomatákkal is gyakran váltunk szót oroszul – mondta Csumburidze. – De a birodalmi, szovjet mentalitás ma is azt sulykolja az orosz vezetők fejébe, legyen az Putyin vagy Medvegyev, hogy a Kaukázus az ő érdekszférájuk. Ezért támogatták Hegyi-Karabahot, összeugrasztva Örményországot Azerbajdzsánnal, és ezért támogatta Abháziát és Dél-Oszétiát Grúziával szemben – vélte a nagykövet, aki szerint ezért sem vezettek megegyezésre a két területről Moszkvával folytatott tárgyalások tizenhat éven át, sem Zviad Gamszahurdia, sem Eduard Sevardnadze, sem Mihail Szaakasvili elnöksége alatt. – Pedig Oroszország nélkül közvetlen tárgyalásokkal pillanatok alatt megoldást találnánk, akár auto nómiát kínálva az oszétoknak és abházoknak – állítja a nagykövet. – Készek lennénk bármilyen előfeltétel nélkül tárgyalásra Moszkvával is, de a Kreml a két terület országként való elismerése után, ami nagy hiba volt, nem tud mit kínálni. Jobb híján azt mondja, nem tárgyal Szaakasvilivel.

Igaz, Tbiliszi is keveset tud kínálni Moszkvának. Elvégre a célja az EU-és a NATO-tagság, aminek az Oroszországgal folytatott vita akadálya. –Földrajzilag távol vagyunk, de mi az európai értékeket valljuk. Ezért is kellene Európának aktívabban segíteni a kapcsolatok szorosabbra fűzését.De az európai országok nem akarnak vitát az oroszokkal – vont mérleget Csumburidze, aki szerint Grúzia NATO-tagként is jó szomszédja lehetne Oroszországnak. Megjegyezte, hogy Budapest mindig határozottan kiállt Grúzia mellett.

A Szaakasvilit 2003-ban hatalomra juttató rózsás forradalalom után az ország legnagyobb vívmányának a vállalkozásbarát szabályozást és a korrupció felszámolását tartja. – A rendőrségre fiatalokat vettek fel, és jelentősen megemelték a fizetéseket – mondta Csumburidze, hozzátéve, hogy az ország belügyminisztere Pintér Sándor meghívására az őszszel Magyarországra látogat.

Igaz, eközben Szaakasvilit egyre több volt szövetségese tartja populista, hataloméhes politikusnak. Az elmúlt években több nagy tüntetést – legutóbb májusban – számolt fel arendőrség. – Az a demokrácia velejárója, hogy az egykori szövetségesek útjai elválnak – vélte a nagykövet, aki szerint az ellenzék rendszerváltó retorikája ma már nem aktuális. – Nem lehet minden nap forradalmat csinálni, különösen Oroszország szomszédságában.

Arra a felvetésre, hogy a külső ellenségkép mindig jól jön a hatalomnak, csak annyit mond: ehhez akkor elég lett volna valami kevésbé veszélyes ellenfelet kitalálni.

Három éve történt. Grúz katonák hadseregük egy égő páncélosa mellett Gori közelében
Három éve történt. Grúz katonák hadseregük egy égő páncélosa mellett Gori közelében
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.