Chilében veszni látszik az idei tanév, legalábbis sokak számára. A középiskolai diákok, egyetemisták – tanáraik egyetértésével – immár két hónapja háborúban állnak a kormánnyal a közoktatás megreformálásáért. Az oktatási intézmények jelentős részét „elfoglalták”, így nincs tanítás, csak gyűlések, tiltakozó memorandumok fogalmazása. Augusztus 4-én több ezren tartottak tiltakozó békés demonstrációt a fővárosban, Santiagóban, amit aztán szélsőséges, vandál fiatalok rendzavarásra használtak. A rendőrség 900 személyt letartóztatott. A reformkövetelésekre az új oktatási miniszter 21 pontban válaszolt, amit azonban a diákszervezetek nem fogadtak el, s újabb országos megmozdulást hirdettek. A belügyminisztérium utasítására a rendőrség kedd reggeltől lezárta Santiago főútját, az Alamedát és a központi Plaza Italiát. A szervezők szerint csupán a fővárosban 150 ezren vonultak fel ötórás menetben, országszerte pedig összesen majd félmillióan. Ezúttal is megjelentek a csuklyás fiatalok, akik utcai csatát vívtak a rendőrökkel, szemeteskukákat, gépkocsikat gyújtottak fel. A rendőrök nem tettek különbséget a békés tüntetők és a randalírozók között, lovasrohammal, vízágyúval, könnygázzal oszlatták a tömeget. Mintegy százan – köztük 55 rendőr – megsebesültek, 396 fiatalt pedig őrizetbe vettek.

Egy diáklány edényt zörget egy valparaisói tüntetésen, ahol az oktatási rendszer reformját követelték

Csütörtök estére (az időkülönbség miatt lapzártánk utánra) a diák- és egyetemistaszervezetek kulturális rendezvényeket ígértek köztereken, hogy közben magyarázzák a lakosságnak követeléseik lényegét. Várható, hogy ezen az éjszakán is százak csörömpölnek majd a fazekakkal, miként történt az utóbbi napokban –felidézve a Pinochet-diktatúra elleni tiltakozások hangulatát. A La Segunda napilap szerint szerda este például mintegy kétszázan verték a lábosokat a Plaza Italián; volt olyan pillanat, amikor 103 decibeles volt a zajszint. A diákok egyébként jövő csütörtökre újabb országos demonstrációt hirdettek.

A középiskolások és egyetemisták „ingyenes és minőségi” közoktatást követelnek. Politikai megközelítésben ez azt jelenti, hogy a Pinochet-diktatúrától örökölt neoliberális rendszer megváltoztatását akarják, amikor is az állam átruházta az önkormányzatokra az oktatási intézmények fenntartását, ami a költségvetésük szűk volta miatt az esetek nagy részében a színvonal romlásával járt. A chilei középosztály – nem beszélve a szegényekről – képtelen megfizetni a drága magániskolákat, egyetemeket. Ha a diákok mégis a jobb minőségű magániskolát választják, akkor hosszú évekre eladósodnak – írta a spanyol El País. Az egyetemisták követelésüket arra alapozzák, hogy Chile Latin-Amerika gazdaságilag legfejlettebb országa, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a 10 ezer dollárt, tehát az államnak módja lenne vállalni a költségeket s alkotmányban rögzíteni a közoktatás ingyenességét. A tanárok szakszervezetének elnöke, Jaime Gajardo egyetért a diákok azon tervével, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésről – írta a La Tercera napilap. Sebastian Pinera elnök jobbközép koalíciója viszont az alkotmánnyal ellentétesnek ítél egy ilyen referendumot. Felipe Bulne oktatási miniszter azzal riogatja a diákokat, hogy elveszhet az idei tanév. Azt javasolta kiútként, hogy akik az „elfoglalt” tanintézetekből vizsgázni szeretnének, más iskolákba járjanak délutáni órákra. A miniszter egyelőre attól sem zárkózik el, hogy a kötelező tananyagból az órák, előadások látogatása nélkül is esetleg vizsgát tehessenek a diákok.