A szép arcát mutatja a lett főváros a napfényben. A közeli utcákban takarosan kifestett ódon faházak sorakoznak, zsúfolt szép áruval a hatalmas piac. Az épületek a zeppelinek hangárjaként szolgáltak a múlt században. Politikának nyoma sincs az utcán – ki látja, hogy a balti mintaország néhány éve óriási gazdasági válságot élt át, s csak 20 milliárd eurós kombinált mentő hitel tartotta talpon? Kicsit odébb leromlott rozsdaövezet, üres raktárházak, omladozó, egykor szebb napokat látott faházak.

Pedig a politika nyáron is zajlik. A szép szombati napon, amikor a parla ment és az elnöki palota előtt csak pár álmos rendőr álldogált, a lakosság éppen népszavazott. A korábbi elnök, Valdis Zatlers kérdezte meg a választókat: kívánják-e a törvényhozás feloszlatását? Kívánták. Szeptemberben ezért új Saeimat (parlament) választanak, Zatlers pedig már a Zatlers Reform Blokkja nevű párt vezéreként indul. Utódja, az államfői székben egy multimilliomos földbirtokos és korábbi bankár, Andris Brezins.

Tragédiát jósolnak a politikusok és politológusok, mert szerintük a népszerű Zatlers, a rendszerváltó politikussá avanzsált korábbi neves orvos úgy lehet kormányfő, hogy nem ért a gazdasághoz és a nemzetközi politikához. Az exdoktort azért nem akarták újra elnöknek a parlamenti pártok, mert azt találta mondani, hogy a törvényhozás korrupt oligarchákat véd. Nem adták ki ugyanis egy képviselőtársukat az ügyészségnek, akit vesztegetéssel vádoltak.

Riga lakóinak több mint fele orosz anyanyelvű. A könyvesboltban megszólít egy asszony. Nem kérdezem, de ő mondja-mondja a történetét. Nem jó itt, el kell menni, nem szeretik itt az oroszokat. Pedig neki, sokaktól eltérően van lett állampolgársága. – A papácskám lett – mondja, de otthon oroszul beszéltünk. Néhány éve munka nélkül maradt, azóta az apja nyugdíjából él. A boltban útikönyvet olvas, Angliába vágyik. A fia már Liverpoolban van, ott kapott állást egy húsfeldolgozóban. Ő is állandó munkát szeretne, hogy egyenes tartása lehessen. Valamit tud angolul, hajókon dolgozott sokáig, de az a munka is elfogyott. Tizenhat százalékos a munkanélküliség – állítja. (A hivatalos statisztikák két-három százalékkal kevesebbet vallanak be.)

A Balti-tenger partján fekszik Ventspils városa. Itt volt polgármester Aivars Lembergs, egyike annak a három politikusnak, akiket Zatlers az oligarchák közé sorolt. A kikötőváros kihalt, sem turizmusnak, sem egyéb életnek nincs nagy nyoma. Fiatal pár igazít útba a kikötő felé. Az asszony már dolgozott fél évet Angliában, egy farmon. Jól keresett, és rendes lakhatása volt. Építőmunkás férje most készül az útra, egy gyárban lesz állása. Abban bízik, hogy ott majd rendesen keres. Itt meg lehet ugyan élni valahogy, de az ember nem jut ötről-hatra – magyarázza, miért emigrálna. Az EU-tagságnak akadnak látható nyomai. Felújított utak, templomok, néhány modern középület, játszóterek. Akár Rigában, itt is látszik, hogy az egykori szovjet ipar jó része megszűnt. Leálltak az elektronikai gyárak, textilüzemek. Nem készülnek Riga mopedek és Latvia kisbuszok sem, hogy ismerős hívószavakat is felhozzak. Az ország pénzügyi központ szeretne lenni, kereskedelmi és logisztikai bázis – Oroszországnak, miközben kedvelt pihenőhelye az orosz elitnek. A gazdag oroszok szívesen járnak ide, őket nem zavarja a szovjet megszállásra, terrorra való állandó emlékeztetés, mint az itt élő oroszokat.

A rigai belváros központi helyén egy, az érett Brezsnyev-kor stílusát viselő építményben van a Megszállás Múzeuma. Kevés szó és kép a német megszállásról, népirtásról és a lett kollaboráció történetéről. Vérfagyasztóan alapos bemutatása a szovjet birodalom éveinek. A lettországi oroszok elkerülik a házat.

Riga belvárosát gyönyörűen felújították, vonzza is a nyugati és az orosz turistákat