Fémketrecből vallott Mubarak
A 83 éves Hoszni Mubarakkal egy ügyben tárgyalja a bíróság fiai, Alaa és Gamal, valamint a Habib el-Adli volt belügyminiszter és további hat korábbi rendőrségi vezető elleni vádakat. Mubarak február 10-e óta most jelent meg először, ha nem is jószántából, a nyilvánosság előtt. A faburkolatú teremben egy fémketrecben helyezték el a vádlottakat. A fehérbe öltözött volt elnököt kórházi ágyon tolták be. Fiai végig mellette álltak – kezükben a Koránt tartották, és igyekeztek apjuk és a tévékamerák közé állni. Az ügyészség az egykori elnököt többrendbeli gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel, hatalommal való visszaéléssel, valamint korrupcióval és törvénysértő gazdagodással vádolta.
Amikor Ahmed Rifaat bíró felszólította Mubarakot, hogy azonosítsa magát, az egykori elnök felemelte kezét, és katonás „Jelen!”-nel válaszolt. Amikor a bíró megkérdezte, megértette-e a vádakat, igennel válaszolt, s ártatlannak vallotta magát. Fiait nem vádolták azzal, hogy részük lett volna a 850-nél több tüntető halálában, de ők a korrupciós vádakat utasították el. Ha a bíróság bizonyítva látná, hogy Mubarak parancsot adott ki arra, hogy lőjjenek a tüntetők közé, úgy akár halálra is ítélhetik. (Egyiptomban a bíróság által hozott halálos ítéleteket az országos főmufti hagyja jóvá vagy semmisíti meg. A vallási főméltóság általában jóváhagyja a világi törvényszék döntését.)
Sokáig kétséges volt, hogy lesz-e egyáltalán per? Az Egyiptomot uraló 19 tagú tábornoki tanács nyilvánvalóan örült volna, ha ez elmarad, esetleg a szívbetegnek tartott Mubarak nem éri meg a kitűzött dátumot. Több hír is elterjedt arról korábban, hogy a leváltott államfő kómában van, vagy hogy nem vesz magához táplálékot, esetleg újabb infarktust kapott. A per halogatása miatt újra utcára mentek a tömegek, a katonaság pár napja erőszakkal tisztította meg a Tahrir teret. A demokratikus mozgalom egyik fő követelése az igazságtétel és a korrupt rezsim elszámoltatása. Az eljárás megkezdését nem lehetett már halogatni, s az egyiptomi egészségügyi miniszter úgy döntött, hogyMubarak alkalmas arra, hogy a bíróság elé álljon. Az első napi eljárás négy órán át tartott, ügyvédi indítványokat terjesztettek elő. Az áldozatok családtagjainak nevében fellépő magánvádló halálos ítéletet kért. Az egyik ügyvéd Mubarak személyiségének azonosítását követelte, azt állította, hogy az igazi elnök 2004-ben meghalt, s a teremben csak egy hasonmása van. A per augusztus 15-én folytatódik.
Az elemzők nagy figyelemmel követik az eseményeket. Márcsak azért is, mert történelmi precedensről van szó. Ugyan Ben Ali volt tunéziai diktátort országában elítélték 35 évre és sok millió dolláros pénzbüntetésre, de a volt elnök és családja Szaúd-Arábiában biztonságban él. A Mubarak-per egyrészt egy jelentős arab ország önvizsgálatáról, társadalmi átalakulásáról szólhat, miközben megalapozza a demokratikus átalakulást. Az, hogy a per elkezdődött, arra utal, hogy a katonai tanács valamelyest túllépett hagyományos lojalitás követelményén. Muhammad Husszein Tantavi tábornagy, az ország tényleges államfője egykor Mubarak testőrségének volt a parancsnoka. Azzal, hogy mégis elrendelte a tárgyalás megkezdését, cáfolta a patriarchális viszonyok kötelező érvényéről szóló spekulációt. A másik lehetőség, hogy „Mubarak feláldozásávál” akarja megőrizni hatalmát és privilégiumiait a tábornoki kar. Állítólag a jövőbeni alkotmányban is rögzítenék, hogy a hadsereg az alkotmányosság és a nemzeti szuverenitás őre, egyfajta szuperkormány. De vannak gyakorlati ügyek is, például az egyiptomi hadsereg nemcsak nemzetközi politikai, hanem komoly gazdasági tényező is – iparvállalatai is vannak.
Az egyiptomi politika alakulását most három egymással versengő, s időnként szövetséget kötő erő uralja. Az egyik a katonaság, a másik aMuzulmán Testvérek és a hozzá kapcsolódó politikai pártok, a harmadik pedig a posztmodern politikai tömegmozgalom. Az utcákon és a kormányalakításban megtapasztalt változások, a sokszor elhamarkodottnak látszó döntések ezeknek az erőknek az alkalmi összecsapásairól és szövetségkötéseiről árulkodnak. A Mubarak-per része ennek a folyamatnak.
