A 75 éves Horst Mahler pályája most újabb fordulatot vett: az uszítás miatt éppen tizenkét éves börtönbüntetését töltő Mahlerről kiderült, hogy az 1960-as évek második felében a híres-hírhedt keletnémet állambiztonság, a Stasi spiclije volt. A német hatóságok az 1967-ben egy nyugat-berlini tüntetés során lelőtt Benno Ohnesorg ügyének újból elrendelt nyomozásakor bukkantak az újnáci pártot, az NPD-t is megjárt ügyvéd 1967–1970 közötti Stasi-múltjára, amit a Berliner Zeitung szerint maga az érintett szintén elismert.

A neonáci tüntetésre szánt beszédét betiltó bírósági döntés ellen protestáló Mahler 2001-ben

A leleplezés az Ohnesorg-ügyet és a közelmúlt (nyugat)német történelmének egyik jelentős fejezetét is új megvilágításba helyezi. Ohnesorgot a perzsa sah nyugat-berlini látogatása ellen szervezett, majd a rendőrség által kíméletlenül szétvert diáktüntetés alatt lőtte le – hátulról – Karl-Heinz Kurras. Az immáron nyugdíjas rendőrtisztről 2009-ben derült ki, hogy 1955–1967 között a Stasi „informátora”, sőt egy pár évig a Német Szocialista Egységpárt tagja is volt. Kurrast az 1967-es rendőrségi vizsgálat nyomán felmentették. Az Ohnesorg-ügy pedig a nyugatnémet diákmozgalmak radikalizálódásához, majd a városi gerillaharcot választó, az NSZK-t jó ideig rettegésben tartó Vörös Hadsereg Frakció, más néven Baader-Meinhofcsoport megalakulásához vezetett.

A berlini Freie Universitäten jogot végzett Mahler az 1960-as évek közepétől csatlakozott a nyugatnémet politikai elittel szembehelyezkedő Parlamenten Kívüli Ellenzékhez (német rövidítéssel APO), és a hatóságok által üldözött radikális egyetemisták védőjeként szerzett nevet magának. Már ekkor felfigyelt rá a Stasi, a keletnémet ügynökök ugyanis az 1950-es évektől nagy számban szivárogtak be az NSZK-ban működő radikális politikai szervezetbe – írták a német lapok az ügyészségi nyomozati anyagok alapján.

Az APO köreiben akkoriban „sztárügyvédnek” számító Mahler egyik leghíresebb védence a legendás diákvezér, Rudi Dutschke volt. Az Ohnesorg-gyilkosság után a sziléziai Haynauban született jogász az áldozat családját képviselte. Később két korábbi „ügyfelével”, Andreas Baaderrel és Gudrun Ensslinnel részt vett a RAF megalakításában. Miután 1970-ben előbb Jordániába menekült, később pedig visszatért Nyugat-Berlinbe, a rendőrség elkapta, és börtönbe került – ezzel állítólag véget is ért Mahler Stasi-spiclisége.

Amióta a most 83 éves Kurrasról kiderült, hogy lelkesen jelentett a Stasinak, Németországban heves vita zajlik arról, vajon a rendőrtiszt 1967-ben esetleg kelet-berlini megbízásból végzett-e Ohnesorggal? A Mahler Stasi-kapcsolatát először megszellőztető Bild am Sonntag a berlini főállamügyészség nyomozati anyagaira hivatkozva azt írta, hogy a keletnémet állambiztonság a mindössze 26 éves Ohnesorg lelövésében sokkal nagyobb szerepet játszott, mint azt korábban gondolták.

A hidegháborúban a két német állam igyekezett minden erővel destabilizálni a másikat. Az NDK pénzzel is támogatott radikális politikai szervezeteket és kiadványokat. A hatvanas évek diákmozgalmai az NSZK-t leegyszerűsített módon „fasiszta államnak” tekintették – akkoriban még szó sem volt a hitleri Harmadik Birodalommal, annak iszonyatos bűneivel való szembenézésről, ez a folyamat csak az 1970–1980-as évektől indult meg. Látva szüleik és nagyszüleik elhallgató-tagadó viszonyát az 1933–1945 közötti időszakhoz, sok nyugatnémet fiatal naiv módon az „antifasiszta harcot” hirdető egykori NDK-t hitte a „jobb Németországnak”.