A betonöntés kívül esik a nemzetközi jogon
Ezen a testület palesztin kezdeményezésre kinyilváníthatja, hogy a tagállamok elismerik a palesztin államot az 1967-es határok mentén. Gold –aki Harc Jeruzsálemért című könyve magyar kiadásának megjelenése alkalmából jött Budapestre – azt mondta: ha a palesztinoknak az lesz a benyomásuk, hogy az ENSZ Ciszjordánia teljes területét nekik adta, akkor lesznek olyan szervezetek, amelyek megpróbálhatják fellázítani a palesztinokat az izraeli felügyelet alatt lévő területek megszerzésére is. Ugyanakkor úgy véli, a Ciszjordániában tapasztalható óriási gazdasági fejlődés miatt a palesztin oldalon senki sem akarhat harmadik intifádát, azaz felkelést.
A közvetlen palesztin–izraeli tárgyalások tavaly szeptemberben omlottak össze, amikor Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem volt hajlandó meghosszabbítani a ciszjordániai zsidó telepek egy részének építésére bevezetett tízhónapos moratóriumot. A palesztinok a moratóriumot állították feltételként – mondván, minek tárgyaljanak a megszállás megszüntetéséről, ha az közben egyre fokozódik. A tárgyalások hiánya miatt a palesztinok úgy döntöttek, közvetlenül az ENSZ-hez fordulnak az állam kérdésében.
Dore Gold szerint Mahmud Abbasz palesztin államfő nem akarja –Koszovó és Kelet-Timor mintájára – egyoldalúan kikiáltani a függetlenséget. A teljes értékű ENSZ-tagság kérelme pedig azon bukik el, hogy az Egyesült Államok megvétózza az ezt javasló biztonsági tanácsi határozatot. Így Abbasznak csak egy lehetősége van: az ENSZ közgyűléséhez fordulni. Gold azt mondja, a közgyűlés „felminősítheti” a palesztinok nem-állami megfigyelői státuszát „államimegfigyelővé”, illetve határozatban kinyilváníthatja, a tagállamok elismerik a palesztin államot az 1967-es határok mentén.
– Ez az utóbbi lehetőség jogilag talán jelentéktelen, de komoly problémákat okozhat attól függően, hogy a sajtó és a palesztin nép hogyan értelmezi – vélekedett az amerikai születésű Gold. A lehetséges válaszlépésekkel kapcsolatban vérbeli diplomatához hűen válaszolt: Izraelnek minden olyan lépést szabad megtennie, amelyet alapvető érdekei védelmében szükségesnek tart.
– Komoly következményei lehetnek annak, hogyan szavaznak az EU tagállamai szeptemberben – fogalmazott a volt nagykövet. Szerinte néhány európai állam talán úgy dönthet, hogy a líbiai helyzet miatt ezúttal arabpárti pozíciót vállal fel, hiszen katonailag léptek fel Moammer Kadhafi ellen. Úgy véli, az európaiak nem veszik észre, hogy a palesztin kezdeményezés támogatásával az 1995-ben született átmeneti, oslói megállapodást sértik meg, melynek az Európai Unió is aláírója. Az egyezség értelmében Ciszjordánia státuszát egyik oldal sem változtathatja meg a végleges megállapodás tető alá hozása előtt. – Ha az EU támogatja a palesztin kezdeményezést, akkor az EU az aláírását viselő dokumentum ellen dolgozik –hangoztatta.
Ebben az esetben Izraelnek fel kell tennie a kérdést, hogyan tekintsen Európára. Hazánkkal kapcsolatban Dore Gold úgy vélekedett: ha Magyarország szavazatával „megsérti” a korábbi megállapodásokat, az nem lenne pozitív fejlemény. Annak fejtegetésébe azonban nem akart belemenni, hogy egy ilyen lépésnek milyen következménye lehet a magyar–izraeli kapcsolatokban.
Gold hozzátette: a telepek építése, bár politikailag vitatott, de nem jelenti Ciszjordánia státuszának megváltoztatását. – A betonöntés nem nemzetközi jogi cselekedet – mondta a Jerusalem Center for Public Affairs kutatóintézet vezetője.
Az 58 éves exdiplomata szerint az európaiaknak inkább arra kéne buzdítaniuk a palesztinokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. –Már holnap megkezdődhetnének a tárgyalások, de feltételek nélkül – mondta Gold. – A probléma az, hogy valaki elültette Abbasz fejében, feltételeket kell állítania, így elkerülhetők a tárgyalások, s majd a nemzetközi közösség támogatásával egyoldalú lépéseket tehet. Remélem, bebizonyítjuk, hogy tévedett – mondta. Kérdésünkre, hogy az a „valaki” Barack Obama amerikai elnök lett volna, nem volt hajlandó elárulni, ki lehetett a gondolat forrása. – Feltételek nélkül le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és azokra a területekre koncentrálni, ahol megállapodást érhetünk el. Nem lehet mindent egyszerre megoldani – mondta Gold, arra emlékeztetve, hogy sem a ciprusi, sem a kasmíri konfliktus nem oldható meg egy nap alatt.
Az amerikai–izraeli kapcsolatokról Gold – aki Netanjahu egyetlen „nem hivatalos” tanácsadójaként májusban elkísérte Washingtonba a kormányfőt – elmondta: sokkal jobbak, mint ahogy az a sajtóból kitűnik. Vannak véleménykülönbségek, de például stratégiai kérdésekben a korábbinál sokkal jobb az együttműködés. A radikális iszlám vagy éppen a növekvő iráni veszély közös probléma.
