Háborús bűnöst hagytak futni
Bécs – gyaníthatóan moszkvai nyomásra – elengedte a Litvániában háborús bűnök elkövetésével vádolt orosz férfit.
Az osztrák hatóságok a schwechati repülőtéren még július 14-én letartóztatták a Moszkvába hazafelé tartó Mihail Golovatovot. Az Orosz Síszövetség illetékeseként utazó 62 éves férfi ellen tavaly október óta – litván kezdeményezésre – EU-s szintű letartóztatási parancs van érvényben, A KGB-s tiszt Golovatov 1991. január 13-án az Alfa nevű különleges szovjet egységet vezette, és belelövetett a vilniusi tévétornyot védő, fegyvertelen litván tömegbe. A Gorbacsov-éra utolsó nagy támadásában tizennégy ember vesztette életét, vagy ezren megsérültek. A mészárlás máig a litván függetlenségi harc szimbólumának számít.
Az osztrák hatóságok a korneuburgi ügyészségre akarták szállítani az orosz férfi t, aki azonban haladéktalanul kapcsolatba lépett a bécsi orosz nagykövetséggel. Eszeveszett telefonálás kezdődött, a zöldek értesülése szerint a követség emberei az osztrák külügy- és az igazságügyi minisztériumot is folyamatos nyomás alá helyezték, és ennek hatására Golovatovot 22 órás fogva tartást követően elengedték, s hozzájárultak továbbutazásához.
Beatrix Karl osztrák igazságügyi miniszter határozottan cáfolta, hogy orosz részről interveniáltak volna. A moszkvai illetékesek aktivizálódásáról viszont beszámolt a Kommerszant című orosz lap. Golovatov pedig miután visszaérkezett az orosz fővárosba, köszönetetmondott a „bölcs osztrák döntésért” – írta a Ria-Novosztyi.
Amióta a nemzetközi elfogatóparancsot kiadták a háborús bűnök elkövetésével vádolt orosz férfi ellen, Golovatov sportvezetőként, Finnországban kiállított schengeni vízummal nyolc alkalommal is járt külföldön. A legtöbbször Helsinkiben, továbbá Csehországban és Cipruson. Mint kiderült, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) elírták a keresztnevét, az egybetűs eltérés következtében utazgathatott háborítatlanul. A múlt héten az elírást korrigálták, a férfi vízumát pedig bevonták.
Vilnius diplomáciai jegyzékben tiltakozott az osztrákok eljárása ellen. Dalia Grybauskaite államfő azt hányta a szerinte az uniós szolidaritásból levizsgázott osztrákok szemére, hogy teljesíthetetlenül rövid határidőt szabtak a litván érvelés előterjesztésére. A nemzetközi jog szerint Golovatovot 18 napig is fogva lehetett volna tartani.
A tekintélyes osztrák büntetőjogi szakértő, Klaus Schwaighofer szerint az osztrák ügyészség megmagyarázhatatlan módon döntött az egykori KGB-s elengedéséről, nem adta át az ügyet a bíróságnak. Peter Pilz zöldpárti képviselő pedig felhívta a figyelmet az osztrák legfelső bíróság 1994-es állásfoglalására, amely szerint ha van egyértelmű külföldi letartóztatási parancs, akkor az osztrák hatóságoknak nem szükséges saját vizsgálatba kezdeni a gyanú megalapozottságáról.
Az osztrák kormány szorosra zár, állítja, hogy nem orosz nyomásra döntött. – Csalódtam Ausztriában – jelentette ki az unió igazságügyi biztosa, Viviane Reding. Az EU-biztos cáfolta az osztrák minisztert, aki szerint a bizottság helyeselte a bécsi eljárást.
Litvánia tiltakozásához időközben a másik két balti állam, Lettország és Észtország is csatlakozott, együttesen is elítélték Bécs meghajlását az oroszok előtt. A litván elnök kijelentette: nem tart igényt osztrák bocsánatkérésre, a történtek ennél súlyosabbak. Salzburg polgármestere, a szociáldemokrata Heinz Schaden – az osztrák politikusok között egyedüliként –bocsánatot kért Golovatov elengedése miatt vilniusi kollégájától.
