Amerikai-magyar, adok-kapok
(A „checks and balances” angolszász fordulat a végrehajtó hatalmat visszafogó intézményi korlátokra vonatkozik.)
A testület ülésén Melia azt mondta: Törökország mellett Magyarországon is olyan számottevő alkotmányos reform megy végbe, amely „bizonyos aggodalmakat és nyugtalanságot keltett”. Írásban beadott felszólalásában – amelyet szóban csak tömörítve ismertetett – az amerikai külügyi illetékes leszögezi ugyan, hogy hazánk az EU és a NATO fontos tagja, de szavai szerint „több közelmúltbeli esemény is komoly aggodalomra ad okot”.
Említést tesz arról, hogy az „egypárti kormány” arra használja fel példátlan, kétharmados parlamenti többségét, hogy megszilárdítsa a hatalmát és egyben megkösse a jövőbeli demokratikus kormányok kezét. Utalást tesz a médiatörvényre is: a „médiafelügyeleti testület tagjait például a kormánypárthoz tartozó jelöltekkel cserélték fel”.
Az új amerikai „csapásirány” azonban az egyházakról szóló törvény, amelynek kapcsán Melián is túltett a meghallgatáson elnöklő Dan Burton republikánus képviselő. Burton tiltakozó levelet és „elnyomótörvényt” emlegetett, és azt firtatta a kormányilletékesnél, egyáltalán szabadon gyülekezhetnek-e Magyarországon azon felekezetek tagjai, amelyek nem szerepelnek a kivételezett helyzetű tizennégy vallás között.
Melia azt mondta, a jogszabály végrehajtása a jövőben derül ki, de megemlítette: a budapesti amerikai nagykövetség napirenden tartja a kérdést amagyar illetékeseknél. „Megkérjük a (magyar) kormányt, hogy odafigyeléssel vizsgálja felül az új törvényt” – áll az írásbeli hozzászólásban. Más kérdésekről szólva elismerő szavakat is tartogatott Magyarországnak, így például arra, hogy tartani kell-e hazánkban a túlzott orosz befolyástól, azt felelte: a magyarok jók abban, hogy nemet mondjanak, ha valamit nem akarnak.
Ezt tanúsítja szerinte az 1990 óta megtartott hat parlamenti választás is, amelyen ötször váltották le a hivatalban lévő kormányt. A meghallgatáson az amerikai kormányilletékes első helyen sorolta ugyan Magyarország problémáit, de az albizottsági ülés témája általában véve a kelet-európai demokráciák helyzete volt. A térségben hátrányosan különböztetik meg a romákat, és igen gyakoriak az antiszemita, valamint muzulmánellenes incidensek – mutatott rá Melia. A legtöbb szót a felszólalók a volt szovjet térség, elsősorban Oroszország, Ukrajna és Belarusz gondjainak szentelték. – Erős támogatásunk... nélkül milliókat ítélünk elnyomásra. Nem szabad ezt megengednünk – mondta Burton elnök. – A demokráciák folyamatban lévő műveletek. A demokrácia nem tökéletes rendszer.
Nem kizárt, hogy a kormány washingtoni vesszőfutása még ezzel sem ért véget. Holnap a kongresszus két házának közös Helsinki Bizottsága tart meghallgatást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel kapcsolatos amerikai politikáról.
„Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?” – írta a Twitteren az amerikai bírálatra Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
